Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

2. A tudomány növekedése

A publikációk számában megtorpanás mutatkozott az olyan nagy megrázkódtatások alatt, mint például a világháborúk (14. ábra). Ezek azonban hosszú távon a tudomány fejlődési ütemét nem befolyásolták. A logisztikus növekedés közben a fejlődést fékező és az azt helyreállítani igyekvő erők következtében divergens, ill. konvergens oszcillációk is létrejöhetnek (15. ábra). 14. ábra. A „Chemical Abstracts" c. folyóiratban 1907-1960-ig publikált referátumok számának növekedése lineáris léptékkel (a) és féllogaritmikus léptékkel (b). Az egyenesek a görbék exponenciálisokkal való közelítését mutatják. A két utolsó egyenes meredeksége alig különbözik egymástól. Szaggatott vonallal az átlagos meredekségű egyenest rajzoltuk 15. ábra. Divergens (a) és konvergens (b) oszcillációk a logisztikus növekedésben 2.5 A növekedés hatása a tudományos kutatói közösségre és az egyénre A tudomány elég nagy szegmensét vizsgálva minden bizonnyal, alterületeinél pedig nagy valószínűséggel exponenciális növekedést tapasztalunk. Ez az exponenciális növekedési törvény nagy pontossággal már hosszú idő óta érvényes. A tudósok minden korban úgy érezték, hogy belevesznek a tengernyi tudományos irodalomba. 47