Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
1. Bevezetés és alapfogalmak
(Megjegyezzük, hogy a termodinamikának ezt a tárgyalásmódját statisztikus termodinamikának nevezzük). Azért idéztük ilyen részletesen Price gondolatait, mert úgy véljük, hogy ezekben jut először világosan kifejezésre a tudomány mérésére, a tudomány „kvantifikálására" irányuló törekvés, amely a tudománymetria néven ismert diszciplína kialakításához vezetett. A tudomány kvantiflkálása? Furcsa fogalom, mondhatja az olvasó, Hát nem történt meg már réges-régen a természettudomány kvantiflkálása? Való igaz, változó mértékben ez már megtörtént, s ezért a tudománymetria tárgya nem magának a természettudománynak a „kvantiflkálása", hanem e tudományok tudományának kvantitatív szempontból való vizsgálata, ami még túl fiatal diszciplína ahhoz, hogy saját kvantiflkálását elvégezhette volna. A tudomány tudománya, mint önálló szakterület, nagyon lassan alakult ki azután, hogy Bemal „The Social Function of Science" (A tudomány társadalmi szerepe) című munkája 1939-ben megjelent. 7 Bár korábban is történtek kísérletek arra, hogy elemezzék a tudományt és a tudományt jellemző mutatókat, 1 > 2 ' 8 azonban Nalimov és mások Bemal munkáját tekintik fordulópontnak a tudománypolitikai elemzésben. 5 A második világháború után sokkal nagyobb figyelmet szenteltek a tudománytörténetnek és a szociológiának, mint korábban. Amint ezek a szakterületek kifejlődtek, művelőik egyre inkább mérni kezdték a tudományos tevékenységet. A kvantitatív tanulmányok növekvő .száma szükségszerűen a tudománymetria kialakulásához vezetett. A tudománymetriának számos definíciója ismeretes, mint például: „a tudományos és technikai haladás mérésének tanulmányozása". 9 Beck Mihály akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője, „a tudományos tevékenység, termelékenység és haladás mennyiségi értékelésének és összehasonlításának" nevezi. 1 0 Kissé kötetlenebb szavakkal Malin úgy fogalmazta meg, hogy „a tudománymetria részben számadatokat faló módszerek alkalmazása a tudomány tudományának tanulmányozására." 1 1 A definíciók azonban egyértelműen a vizsgálat mérés jellegét és számadatokkal történő leírását hangsúlyozzák. A tudománymetriai kutatásoknak széles körű alkalmazási lehetőségei vannak. Az államvezetés és a kutatásirányítás kifejezésre juttatták, hogy „a tudományos növekedés kvantitatív megismerésének alkalmazása a tudomány irányításban" érdeklődésükre tart számot. 1 2 A tudományos mutatók felhasználásával próbálkozások történnek annak becslésére is, hogy a különböző országokban milyen a tudomány relatív „egészségi állapota." 1 3 Végül, a tudománymetria felhasználható arra is, hogy segítséget nyújtson a nemzet16
