Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
1. Bevezetés és alapfogalmak
nek annak eldöntésében, hogy a kutatás mely területeit részesítsék kiemelt anyagi támogatásban. 1.2 A tudománymetria fejlődését tükröző fontosabb publikációk és folyóiratok A tudomány méréséről és számszerűsítésről az 1930-as évektől az 1960-as évek elejéig csak szórványosan jelentek meg cikkek. Azonban, mint Merton rámutat, két esemény jócskán hozzájárult az e területen végzett munka felgyorsításához. 1 4 Az Institute for Scientific Information (Philadelphia) megindította a Science Citation Index sorozatot, mely „nyersanyagot" biztosított az ilyen jellegű tanulmányokhoz, valamint 1963-ban megjelent de Solla Price (Yale Egyetem) „Science Since Babylon" (A tudomány Babylon után) című könyve. 1— A „Diseases of Science" (A tudomány betegségei) című fejezetben Price, az elmúlt 300 év tudományos közleményeinek fejlődésmenete alapján a tudomány növekedésére néhány matematikai modellt dogozott ki. Price maga is emlékeztet rá a „Babylon" egy későbbi kiadásában, hogy ez a könyv a „Little Science, Big Science" (Kis tudomány, nagy tudomány) 6 cíművel együtt, kiszélesítette ezt a munkát és a kutatói cikkek olyan sorozatát indította el, mely a folyóiratok, közlemények, szerzők és idézetek számlálásán alapuló, számos különböző kvantitatív vizsgálatot tárt fel. Szinte egyik napról a másikra konferenciákat kezdtek rendezni a bibliometria és a tudománymetria tárgyköréből és megjelentek az e területekkel kapcsolatos bibliográfiák is. Price az 1960-as és 70-es években is folytatta úttörő munkáját ezen a területen. 1971-ben Menard (Californiai Egyetem, San Diego) „Science: Growth and Change" (A tudomány: növekedés és változás) című kötetében 1 6 kibővítette Price munkáját. Rabkin (Montreali Egyetem) szintén azon a véleményen van, hogy Price munkája lendületet adott a tudománymetria tanulmányozásának a Szovjetunióban is. 1 2 Az 1960-as évektől kezdve a Szovjetunióban a tudomány kvantitatív vizsgálata lényegében Derek de Solla Price-nak a tudomány növekedésének vizsgálatára irányuló kutatásai hatására fejlődött. Price munkája felkeltette Nalimov (Moszkvai Egyetem) és Dobrov (Ukrán Tudományos Akadémia) figyelmét is. 5' 3 4 Griffith (Drexel Egyetem) szerint „habár a kutatók, közlemények, vagy a tudományos ismeretanyag áramlásával, cseréjével foglalkozó tényezők számszerű figyelése már legalább az 1920-as években elkezdődött, Price-nak 1965-ben megjelent Network of Scientific Papers' (A tudományos dolgozatok hálózata) című cikke kulcsfontosságú volt. 17
