Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
6. A szerzők produktivitása
száma, c és k pedig állandók. A c = 2 speciális esetben (a tudományos produktivitás reciprok-négyzetes függvénye esetén) k értéke 0,6079. Ez azt jelenti, hogy a mindössze-egy cikket publikálók aránya 0,6079 körüli, azaz az összes szerzők számának 60%-ánál valamivel nagyobb. A fejenként egy cikket publikálók arányára talált érték a Chemical Abstracts esetében 57,9%, Auerbach adatainál pedig 59,2% volt. Eredményeit Lotka így summázta: „a vizsgált esetekben a két cikket közlők száma az egy cikket publikálók számának kb. egy negyede; a három cikket közlőké az előbbi érték egy kilencede, stb.; az egy cikkes szerzők aránya kb. 60%-os. 1 Lotka törvényét általános formában is felíthatjuk: Pi k(i + <*) (44) vagy Pi p. = ^ (45) k<l + «> ahol n,, ill. P t az egyetlen cikkel rendelkezők száma, ill. aránya, n k, p k a k cikket írt szerzők száma, ill. aránya. Az a. értéke a szakterület, ill. az ott dolgozók együttműködésével, azaz a kutatók kölcsönös stimuláló hatásával kismértékben változik. Egy kutatói közösségben, pl. egy pezsgő légkörű kutatóintézetben többet produkálnak, azaz a értéke kisebb lesz, mint abban az esetben, ha.a kutatók egyedül, egymástól elkülönülve végzik kutatási tevékenységüket. Az a értékének növekedésével ugyanis nő az alacsony produktivitású szerzők száma. Legyen az egy cikket írt szerzők száma ni = 100 és l+a=2. A (44) egyenletből kiszámíthatjuk, hogy erre az ni = 100 egy cikket (k = l) közlő, szerzőre esik n 2=25 egyenként k=2 cikket publikáló szerző (100/2 2), n 3 = l 1 egyenkint k=3 cikket író szerző (100/3 2), n 4=6,25 egyenként k=4 cikkel rendelkező szerző (100/4 2) és így tovább. A 38. ábrán a fenti összefüggés szemléltetését láthatjuk egy szerzőcsoport vizsgálata kapcsán. 2 Lotka 1/k 2 alakú egyszerű törvénye a magas termelékenység tartományában módosításra szorul. A szerzők száma meredekebben esik, az 1/k 3 értékei közelebb esnek a mért adatokhoz, hiszen egy termékeny életpálya alatt is csupán néhány száz publikáció írható. Eltérést tapasztaltak Lotka törvényétől abban az esetben is, ha a többszerzős publikációt minden szerzőnek külön-külön a javára írták. Ezáltal ugyanis megnövekedett az egy-cikkes szerzők száma (n,). Világos, hogy egy 123
