Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
4. A tudományos szakirodalom szóródása: Bradford törvénye
A grafikon orientált módszerek a gyakoriság hatványfüggvényéből indulnak ki 3 Kpj-p7 (36) ahol J(p) a tárgykör p darab cikkét tartalmazó folyóiratok száma, 7 állandó, értéke «2, amelyből a Bradford-Zipf eloszlás ismert alakját összegezés (integrálás) elvégzése útján nyerjük. Ennél még általánosabb ha a következő rangsor-gyakoriság függvényt választjuk kündulásul 8 y = a log (x + c) + b (37) ahol R(n) n R(n) a cikkek kumulált előfordulása, R az összes cikk száma, n a folyóiratok rangsora és N a folyóiratok száma, a az egyenes iránytangense, b a tengelymetszet, c az adatoknak az egyenestől való eltérése a vízszintes tengely irányában. Az a, b és c paraméterek becslésére szintén több módszer, a grafikus, az algebrai és a statisztikai módszerek állnak rendelkezésre. A deduktív módszerek a „legkisebb erőfeszítés," illetve a „siker sikert eredményez" elvéből indulnak ki, amelyet először Price 1 0 fogalmazott meg az élet számos területére: „Egy sokszor idézett cikket sokkal valószínűbb, hogy újra idéznek, mint a kevésbé idézettet. Az a szerző, aki számos közélményt publikált, nagyobb valószínűséggel publikál újra, mint a kevésbé termelékeny. Egy folyóiratot, amelyet valamilyen céllal gyakorta forgatnak, nagyobb valószínűséggel vesznek újra elő, mint a kevésbé használtat. Egyes szavak előfordulása vagy gyakori lesz, vagy ritka marad. Egy milliomos gyakrabban jut extra jövedelemhez, mint egy koldus." Ha meggondoljuk, ez nem más, mint a Máthé effektus megnyilvánulása (lásd a 3.3 fejezetet). A probléma valószínűségi tárgyalására az urnamodellek alkalmasak. 9» 10 Legyen egy urnában p darab piros és f darab fekete golyó. Húzzunk a golyókból. Ha a sikert jelképező piros golyót húzzuk, újabb s darab piros golyót teszünk az urnába. Ha fekete golyót húztunk, amely a sikertelenségünket jelenti, nem teszünk újabb golyót az urnába, hanem újra húzunk. Jelöljük n-el a húzásaink sorszámát. Tekintsük a legegyszerűbb esetet, ahol a kiindulási állapot p=f=s= 1, azaz az urnában egy piros, egy fekete golyó van. Annak a valószínűsége, hogy első 99
