Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

8 Monoszlói András könyvei elé.

2

1 Irodalmi tevékenysége az 1590-es években élénkül meg. 1591-ben két fordításkötete is megjelenik, majd átlagban egy-két évente lát napvilágot a többi kegyességi írása. Közben javítva újra kiadta Telegdinek a tridenti zsinat szellemében fogant, Agendarius című szertartáskönyvét és 1562-es Canisiusféle kátéját. 1600-ból ismerjük még egy ajánlóversét,

22 és folytatja kalendáriumsorozatát. Az általa szerkesztett kötetek közül az utolsó - az 1604. évre szóló - 1603ban jelent meg. A nem irodalmi működésére vonatkozó adatok száma sokkal csekélyebb. 1591-ben, az ágostoni Elmélkedések Kutassy János győri püspökhöz és az "Esztergomi egyház lelki fő pásztorához" címzett ajánlásában Kutassy gazdaságában "új cselédnek"

2

3 mondja magát. Kutassy 1578-ban lett Telegdi Miklós utódaként a Verancsics Antal halála óta üres esztergomi érsekség főkormányzója és vikáriusa. Maga Telegdi ajánlotta végrendeletében erre a tisztre.

2

4 Pécsi Lukács, aki eddig Telegdi familiárisa volt, mintegy örökségképpen kerülhetett át Kutassy udvarába. Hogy pontosan mikortól lett Kutassy udvarbírája (magister curiae), nem tudjuk. 1594-ben Kutassy familiárisaként részt vett a birodalmi gyűlésen, ekkor már az esztergomi főegyházmegye fiskálisa és közjegyző is. 1595-ben, mint a káptalan gazdasági ügyvivője, átveszi a töröktől felszabadított Esztergomban és környékén a káptalan birtokait. A keresztyén hadakozásnak tüköré címet viselő kegyességi írásának 1595. október 19-én Esztergomban kelt ajánlólevelében olvashatjuk, hogy ekkor már tizenhat esztendeje — tehát 1579-től -