Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)
7 azonosíthatjuk-e Pécsivel, mert ha 1565-ben került az egyetemre - tehát körülbelül húsz évesen - akkor hazai iskoláinak felsőbb osztályait 1558 körül kezdhette látogatni, amikor a nagyszombati iskola' rektora valószínűleg Pietro Illicino volt. így nem lehetett Telegdi tanítványa, aki 1561-ben kerül az akkor már jezsuita kézen levő iskolába mint az alsóbb osztályok tanítója, majd 1567-től - mikor újra a városé és a káptalané az iskola — lett az egész intézmény rektora, s e funkciójában a felsőbb osztályok tanára. 1 5 Látszólag ellentmond az azonosításnak a "Transylvanus " jelző is. Ez azonban csak azt jelenti, hogy Erdélyben született, vagyis nevelkedhetett már gyermekkorától az esztergomi egyházmegye területén. 1 6 Nem lehet tehát egyöntetűen eldönteni, hogy az 1565-ös egyetemlátogatási adat az író Pécsi Lukácsra vonatkozik-e. Ha igen, akkor születését 1545 körűire tehetjük. Semmi adatunk nincs arról, hogy mit csinált 1577ig, amikor már biztosan Nagyszombatban találjuk, Telegdi Miklós mellett. Ekkor jelent meg Bécsben Telegdi postilláinak első része, amelybe Pécsi ajánlóverset írt "Liber ad lectorem" címmel. 1 7 1578-tól a Telegdi vezette káptalani nyomda korrektora. 1 8 Ebben az évben adta ki Pécsi a nagyszombati kalendáriumok első kötetét is, amely természetesen a következő, 1579-es esztendőre szólt. 1 9 Egy év múlva jelent meg az általa emendált Ransanus-kiadás. 2 0 Ez után évekig csak a kalendáriumokat fordította és szerkesztette, valamint ajánlóverseket írt Telegdi és