Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

VITÁLYOS LÁSZLÓ: Az Ady-hagyaték

328 Vilályos László ki.

1

7 E sorozat IX-XI. kötetének jegyzeteiből megállapítható, hogy az ott megjelent 457 cikkből 54-nek a kézirata maradt ránk. Ezek 1908 és 1918 között íródtak. Sem a verseknél, sem a cikkeknél nem találunk magyarázatot arra, miért ennyi a megmaradt kéziratok száma, és miért ezek maradtak meg, azaz miért ezeket tartotta a kiválasztó megőrzésre érdemesnek. Mai szemléletünk szerint minden kézirat megőrzésre méltó lett volna. Ezt sugallja a klasszikus nagy költő iránti tisztelet és megbecsülés, de a kéziratok hihetetlenül magasra szökő ára is. (A magas árral a ritkaságot is meg kell fizetni.) Ady — mint minden újságíró — novellákat is írt. A Budapesti Naplónál ezeket külön honorálták, bevallása szerint őt ez is serkentette. Nem tudjuk, hány novellakézirat maradt fenn, Bustya Endre a novellák sajtó alá rendezője jegyzeteiben nem utal kéziratokra.

1

8 A levelezés az autográf kézirathagyatékok legterjedelmesebb része. Ady levelezése nem mérhető — nagyságát tekintve — a magyar irodalom nagy levelezéseihez (Kazinczy Ferenc 24 kötetes, Babits Mihály több mint 9000 levélből álló gyűjteményéhez). A kereken 3000 darabos levelezésben az Ady-levelek és a hozzá írottak aránya 2 : 1. Ady szorgalmas, lelkiismeretes levélíró volt. A kapcsolattartás belső igénye és külső kényszere volt a levélírás „ihletforrása". Ez azonban nem vonatkozik egész felnőtt korára. A fordulópont 1903 vége, 1904 eleje, a sorsfordító nagy szerelem, illetve az első párizsi út. Ettől kezdve bárhol volt, Érmindszenten, Párizsban vagy Budapesten, mindig távol volt a számára fontos emberek egy részétől, s csak levéllel tudott velük érintkezni. A levelezést munkakapcsolatai is szükségessé tették. Elete jelentős részében távol volt azoktól a szerkesztőségektől, ahova munkáit el kellett juttatnia. írásait levélben küldte kísérő sorokkal vagy a nélkül, reklamálta a megjelenést, a késedelmes honoráriumküldést. A szorgos, pontos levélírót figyelte meg Párizsban Bölöni György

1

9 és Krúdy Gyula

2

0 a Három Hollóban. Levelei (kivétel többek között a Lédának, Csinszkának írott levél) rövidek. Nemcsak családtagjait, barátait üdvözölte távirati stílusú „helyzet- és állapotjelentéssel" (gyakran panaszkodott rossz egészségi állapotára), hírt adott hollétéről képes levelezőlapon kedves ismerőseinek széles körben. E szokását Diósiné — bizonyára túlozva — így gúnyolta ki egy levelében: „ha velem van, minden kis barátja és barátnője eszébe jut, és még a világ végéről is hírt ad magáról nekik."

2

1 „Százszámra repülnek kártyái a világ minden része felé, ahol csak egy embert kiszimatol, aki eldicsekedhetik egy Ady-aláírással."

2

2 Levelei a mindennapi élethez, eseményekhez kapcsolódnak, s csak a címzettnek szólnak, nem rajta keresztül harmadik személynek, olvasónak, semmi esetre sem az irodalomtörténetnek. Irodalmi leveleket nem írt, kerülte (beszélgetésben is) e tárgyat, hacsak levelezőtársa nem kényszerítette erre. Jó példa erre a következő: Hat17 ADY Endre összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok. I—XI. Bp.1955—1982. 18 ADY Endre összes novellái. Bp. 1961. 19 BÖLÖNI György: Az igazi Ady. 3. kiad. Bp. 1955. 68. 20 KRÚDY Gyula: Ady Endre éjszakái. Bp. 1989. 142. 21 ADY Endre levelei. Szerk. és a jegyz. írta BELIA György. II. Bp. 1983. 343. 22 I. m. 380.