Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye
228 Ormos István d'images du type allemand dans l'illustration ancienne de la Haggada. Revue des Études Juives 1899. 74—102 = Die Bilderzyklen im deutschen Typus der altén Haggada-Illustration. Gesammelte Schriften III. 1915. 229—261. A hagyományos közvélekedés szerint ugyanis a zsidóktól mindig is idegen volt mindenfajta képi ábrázolás, minthogy ezt vallásuk tiltotta. 2 6 Talán Kaufmann volt a legelső nagy formátumú tudós kutató, aki ennek a nézetnek a megalapozatlanságára nyomatékkal felhívta a figyelmet és nagy, átfogó anyagon bizonyította tarthatatlanságát. így azután érthető, hogy a zsidó művészettörténet megalapítójaként is számontartják. 2 7 Foglalkozott orvostörténeti témákkal is: Isak Israelis Propádeutik für Árzte. In: Magazin für die Wissenschaft des Judentums 1884. 97—112. = Gesammelte Schriften III. 1915. 262—275. Die jüdischen Schüler des Antonius Musa Brasavola in Ferrara. In: Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums 1894. 127—132. = Gesammelte Schriften III. 1915. 276-281. Kaufmann Dávid kézirat- és könyvgyűjteménye Kaufmann Dávid szenvedélyes kézirat- és könyvgyűjtő volt, s ehhez az anyagi hátteret felesége ill. annak családja biztosította. Hirtelen halálát követően a gyűjtemény feleségére szállott, aki megbízta Weisz Miksát (1872—1931), Kaufmann kedves tanítványát és a család barátját 2 8 a gyűjtemény tudományos igényű katalógusának elkészítésével. A kiváló katalógus elkészült, s mind a mai napig szolgálja a tudományos kutatást, ám az özvegynek nem adatott meg, hogy megérje a katalógus hőn várt megjelenését: Néhai Dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber kéziratai és könyvei. Összeállítja és ismerteti Dr. Weisz Miksa. Budapest 1906. 199 + 80 o. 2 9 Kaufmann özvegyének, Gomperz Irmának korai halálát követően édesanyja, Gomperz Róza lett a gyűjtemény birtokosa. Ö 1905. december 24-én kelt adományozó levelében „az elhunytak intentióinak" megfelelni kívánván a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt az Akadémia „örök 26 Vö. pl. Julius VON SCHLOSSER: Der Bilderschmuck der Haggadah. In: Dávid Heinrich MÜLLER —Julius VON SCHLOSSER: Die Haggadah von Sarajevo. Eine spanisch-jiidische Bilderhandschrift des Mittelalters. Bécs 1898. 240-241. 27 KRAUSS 1901 (1902). 45: Noch vor zehn Jahren wáre es absurd gewesen, von einer jüdischen Kunst zu sprechen. Diese Kunst entdeckt zu habén, ist Kaufmann 's eigenstes Verdienst. Nicht nur mufte er beweisen, daji eine solche Kunst existire, er mufte auch beweisen, daJI sie existiren könne, indem er die Meinung, als stehe das Bilderverbot der Kunstentfaltung im Judenthum im Wege, als irrig erwies, er es vielmehr ah unwiderlegbare Thatsache binstellte, daf die Kunst auf jlachem Raume nie verboten war, insofern kein Götzendienst sich daran knüpfte. 28 Dr. Bakonyi Béla elbeszélése szerint az egykori Aréna úti templomban tartották bar-micva ünnepélyét, mivel Weisz Miksa ott működött rabbiként. 29 A mű német nyelven Íródott, csak a címlap és az előszó van magyarul. Van egy német változata is, amelyben a címlap és az előszó is németül olvasható, s a kiadás helyeként Frankfurt am Main van feltüntetve: Katalog der hebráischen Handschriften und Bücher in der Bibliothek des Professors Dr. Dávid Kaufmann sjeligen] A[ndenkens] beschrieben von Dr. Max WEISZ. Frankfurt am Main 1906. Egyébként mindkét változatot Pozsonyban nyomta az Alkalay Adolf és Fia cég.
