Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye
Kaufmann Dávid és gyűjteménye 229 tulajdonaként". 3 0 Az Akadémia 1906. január 29-i ülésén „megbízza az Elnökséget, hogy az Akadémia mély köszönetét juttassa Gomperz Róza úrhölgy tudomására". A családi hagyomány szerint azért esett a választás a Magyar Tudományos Akadémiára, mert a család az ország legnagyobb presztízsű tudományos intézményében — az adományozó levél szavaival „legelső tudományos intézetünk könyvtárában" — óhajtotta látni a páratlan gyűjteményt. 3 1 A Kaufmann Gyűjtemény 594 kézirattételből és 1092 nyomtatott könyvből áll. 3 2 A Gyűjtemény terjedelmét tekintve nemzetközi viszonylatban nem tekinthető nagynak, ám kvalitásait tekintve a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. 3 3 A kéziratgyűjtemény tartalmaz bibliai szövegeket kommentárokkal, nyelvészeti és a bibliai szöveg hagyományozásával (masszóra) kapcsolatos munkákat, vallásjogi műveket (haláka), aggadisztikus 3 4 (rabbinikus legendákat tartalmazó) alkotásokat, a talmudi metodológiával kapcsolatos műveket, kabbalisztikus írásokat, teológiai, filozófiai műveket, hitvitázó iratokat, történelmi munkákat, prédikációkat, imakönyveket, költeményeket, olasz vonatkozású helytörténeti iratokat, levélmintákat, matematikai és orvostudományi műveket. Kiemelkedően gazdag a gyűjtemény olaszországi rabbik responsumfiban, formális jogi döntéseiben, amelyekben egy-egy, a mindennapi életben előforduló problematikus esettel kapcsolatban hozzájuk intézett kérdésre adtak választ.. Ezeket a nemcsak vallásjogi vonatkozásban fontos, hanem a korabeli mindennapi életre, szokásokra vonatkozó elsőrangú tör30 Az adományozó levelet Könyvtárunk Kézirattára őrzi. MTAKK RAL 533/1905. (Érk. 1905. december 28). 31 Dr. Bakonyi Béla közlése. Elbeszélése szerint a választásban döntő szerepe volt nagyapjának, König Lajos malomtulajdonosnak, Kaufmann sógorának. (König Lajos felesége Kaufmann Dávid húga, Kaufmann Róza volt.) A König család őrizte Kaufmann roppant terjedelmes, minden bizonnyal páratlan értékű és jelentőségű levelezését a család Szondi utca 93. szám alatti házának a padlásterében több ládában. A leveleket haláláig (1938) König Lajos rendszerezte. Ekkor a család egy kisebb lakásba költözött a Vitéz utcába, ám a levelezés a régi helyén maradt. 1941-ben azután a háborús légó-rendszabályok miatt megsemmisítették, minthogy a légitámadások miatt a padlástérben tilos volt éghető anyagokat tárolni — ezt a házmester mesélte 1945-ben a családnak. A levelezés mindenesetre nyomtalanul eltűnt, s az ostrom utáni visszatértekor 1945-ben a családnak minden erőfeszítése ellenére már nem sikerült a nyomára bukkannia. — Tulajdonképpen kézenfekvőnek tűnhetett volna, hogy a család a nagyértékű kézirat- és könyvgyűjteményt a Rabbiképző Intézetnek ajándékozza, hisz ott működött Kaufmann Dávid, s az Intézet ez idő tájt a világ egyik legelső ilyen jellegű intézménye volt. Ám hogy ez nem így történt, abban dr. Bakonyi Béla szerint az játszott döntő szerepet, hogy a család az Akadémiát lényegesen nagyobb presztízsű intézménynek tartotta. Erről König Lajos győzte meg Gomperz Rózát. 32 Egy sor kevésbé érdekes nyomtatott művet Weisz Miksa nem tartott katalogizálásra érdemesnek. WEISZ Miksa (szerk.): Néhai Dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber kéziratai és könyvei. Budapest 1906. 186-187. (Weitere Bestandteile der Bibliothek). 33 Joseph GUTMANN: Farming the greal collections. In: A sign and a witness. 2,000years of Hebrew books and illuminated manuscripts. Ed. by Leonard Singer Gold. New York — Oxford 1988. 75. Binyamin RLCHLER: Hebrew manuscripts: a treasured legaty. Cleveland — Jerusalem 1990. 67, 78. UŐ: Guide to Hebrew manuscript collections. Jerusalem 1994. 27—28, 89. 34 aggáda: a Talmúd és a midrás elbeszélő jellegű, nem jogi része, amely erkölcsi tanításokból, legendákból, folklorisztikus alkotásokból, anekdotákból és mondásokból áll. Ellentéte a haláka, a vallásjogi része a Talmúdnak és a midrásnak, a zsidó hagyományos irodalomnak.
