Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - Az ötéves tudományos terv fő feladatai - A) Természettudományi Szakosztály javaslata

vájával". В) Rák-kutatás „intézet kialakításának perspektívájával". C) A nedvkeringés kutatása. D) A gyomorfekély kutatása. E) Csecsemőkori légzőszervi megbetegedések kutatása. F) A szifilisz gyógyítására szolgáló új gyógyszerek és gyógymódok standardizálásának kérdése. G) A golyvát előidéző állapotok csökkentése, illetve megszüntetése. H) A caries elhárításának módjai. I/ A vakság leggyakoribb okainak és elhárítás módjainak vizsgálata. J) A nyomorékok termelő munkába való visszaállítási lehetőségének vizsgálata. K) Az alkoholizmus kérdése. „Az elmebeteg ellátás javításának fokozására távolabbi perspektívában szóba jöhet egy az elmebetegségeket kutató intézet létesítése." L) Vérátömlesztés és véralvadás problémája. „Távolabbi perspektívában szóba jöhet egy vérkutató és haematológiai intézet kiépítése." M) Újonnan felfedezett gyógyszerek hatásmódjának és alkalmazásának kutatása. III. feladatcsoport az „elméleti orvostudomány" azon kérdéseit foglalta össze, „amelyek perspektívájukban gyógyító módszerek, világnézet, vagy pedig alapvető elméleti szempontból jelentőséggel bírnak". Ebben a témacsoportban a következő feladatokat sorolták fel: Új gyógyszerek felfedezésére irányuló kutatások megindítása; az idegrendszer fiziológiájának és anatómiájának kutatása; az izomsejt működésének vizsgálata; „az ideológiát érintő általános biológiai kutatás; a reakciós lélektani irányzatok elleni harc és a marxizmus követelményeinek megfelelő lélektan kialakítása;" az orvostudomány és a közegészségügy története. A Pártkollégium kiegészítésekkel elfogadta az előterjesztést. De igényelték a feladatok kiegészítését a feszült nemzetközi helyzetre hivatkozással „a honvédelem egészségügyi problémáival (hadisebészet, atomfegyverek elleni védekezés)".

6 Ez ügyben a Titkárság viszonylag gyorsan intézkedett, legalább is formálisan. Július 29-én arról értesítette a VKM illetékesét (Szántó György miniszteri osztályfőnököt), „hogy az MTT orvosi aktívája július 15-i ülésén úgy döntött, az ötéves orvostudományi terv keretében, egy baleseti és hadisebészeti tanszéket kell felállítani. Célszerűnek látszik a budapesti egyetem III. számú sebészeti klinikájának ilyen intézménnyé való átszervezése. Kérjük fentiek tudomásulvételét és a szükséges intézkedések megtételét".

7 A Pártkollégium szükségesnek tartotta az iskolaegészségügy tudományos vizsgálatát is. Az orvostudomány esetében sem maradhatott el a szovjet kapcsolatok fontosságának kiemelése. („A Szovjetunióval a tapasztalatcsere, mint súlypont kidolgozandó".) Előírta kiegészítésként a terv káderproblémái külön fejezetben történő összefoglalását. Az orvostudomány ötéves tervének előkészítése során fontos tudománypolitikai és tudományszervezési kérdésben nézetkülönbség alakult ki a többségében egyetemi tanár aktíva tagok és az apparátus, a szakosztály titkárság munkatársai között. Ez, mint a szakosztály titkárság orvos munkatársainak a megjegyzése került a Pártkollégium elé. Ez az irat

8 azt tartalmazta, hogy a Titkárság orvos munkatársai szükségesnek tartják az ötéves tervben határozottan megfogalmazni, hogy a tbc, a vírus, a bakteorológia, a protozoológia és helminthológia, a rák, a transzfúzió és hematológia kérdéseinek kutatása céljából „az ötéves terv folyamán intézeteket kell szervezni, amelyek egyedüli célja a vonatkozó kérdések területén folytatandó tervszerű tudományos kutatás és tudományos káderek képzése legyen." Ezt a javaslatot az orvos aktíva tagjai különböző indoklással ugyan, de „egységesen nem fogadták el". A vitában többek között elhangzott, „hogy egy intézetet akkor kell felállítani, ha egy kiváló kutató az eddigi keretek között már nem tud dolgozni," volt, aki azt vonta kétségbe, hogy egy határozott céllal létrehozott intézet tudományosan jelentékeny eredményt tud létrehozni azon a területen, amelyiken létesítették. Volt, aki a kutatás szabadságát féltette az intézet létesítésétől, mert „a tudomá95