Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - Az ötéves tudományos terv fő feladatai - A) Természettudományi Szakosztály javaslata

nyos munkások kutató programját megkötik". A vitában azt is megfogalmazták, hogy „az új intézetek létesítése a tudományos kutatás súlypontját eddigi helyéről, az egyetemi intézetekből elviszi és ez által az egyetemi intézetek elsorvadnak". A Pártkollégium a Titkárság munkatársai javaslatát fogadta el: „Feltétlenül ki kell jelölni az ötéves terv folyamán létrehozandó intézeteket. Az aspirantúra megszervezésénél és a tervszerű káderképzésnél is tudnunk kell azt, hogy hol van (lesz) perspektívában az intézet. Mint általános irányelv helyes a tanítás és a tudományos kutatás elválasztása. A legkiválóbb anyagot (sic!) a tudományos kutatás felé kell irányítani."

9 Ennek az irányelvnek a kimondása bizonyos területeken átmenetileg hozzájárulhatott az egyetemek tudományos színvonalának a csökkenéséhez, de egyes egyetemek, illetve szakterületek tudományos elszegényedésének nem ez volt a fő oka. Ezt az elvet legkevésbé az orvosegyetemeken érvényesítették. Létrehoztak, illetve felfejlesztettek intézeteket, de az orvostudományi kutatások fő bázisa a legtöbb területen az egyetemeken maradt. Az orvostudományra vonatkozó állásfoglalás után a Pártkollégium a matematikára vonatkozó előterjesztést tárgyalta. Előadó Fenyő István, a Titkárság tudományos munkatársa volt, meghívottként jelen volt Rajki Sándor szakosztály titkár is. „A matematikai kutatás ötéves tervének főbb fejezetei" címet viselő két oldalnyi szöveg

1

0 öt fejezetet tartalmazott, amelyek a kutatás jobb feltételeinek megteremtésével, a tudományos kutatás előtt álló feladatokkal, a matematikai könyv- és folyóiratkiadás kérdéseivel, az oktatással és a szakember utánpótlással, továbbá a nemzetközi tudományos kapcsolatok létesítésével foglalkoztak. Az első fejezetben az Alkalmazott Matematikai Intézet teljes kiépítését, a Bolyai János Matematikai Társulat működési feltételeinek (elhelyezés, előadóterem, könyvtár, stb.) biztosítását, a szakkönyvek, folyóiratok központi szakkatalógusának elkészítését, célösztöndíjak létesítését és pályadíjak rendszerének továbbfejlesztésétjavasolták. A kutatás előtt álló feladatokat öt pontban foglalták össze: A folyamatban lévő matematikai kutatások folytatása és kiszélesítése, a Magyarországon kevéssé müveit fontos matematikai területen a kutatás megindítása. A termelésben már használatos matematikai módszerek felülvizsgálata és az új eredmények felhasználásával azok javítása, azoknak a területeknek a feltérképezése, amelyeken matematikai módszerek alkalmazásával a termelékenység növelése és a termelés racionalizálása várható. „A matematika történetének, módszereinek és eredményeinek a valósághoz való viszonyának a kiértékelése a dialektikus materializmus alapján." A statisztika módszereinek tervszerű és fokozottabb alkalmazása a tömegtermelésben, a minőségi ellenőrzés területén. A közgazdaság, társadalombiztosítás, egészségügy, népszámlálás terén fellépő statisztikai és biztosítás-matematikai problémák tanulmányozása, „különös tekintettel a népi demokrácia fejlődésével kapcsolatban fellépő új problémákra." A könyv- és folyóiratkiadás terén néhány szovjet matematikai szakkönyv lefordíttatása „a matematika azon ágaiból, melyekből megfelelő könyv magyar nyelven nem áll rendelkezésre"; a matematika modern kutatási irányainak megismertetésére rövid terjedelmű monográfiák Íratása; a meglévő három nemzetközi matematikai folyóirat tovább fejlesztése, rendszeres magyar nyelvű folyóirat megjelentetése, segédkönyvek összeállítása volt az elérendő cél a javaslat szerint. Az oktatással összefüggésben az egyetemi reform tudományos alátámasztásában, ehhez kapcsolódóan tankönyvek és segédkönyvek megiratásában, népszerűsítő füzetek kiadásában, „az üzemi munkások, élmunkáskörök és szakszervezetek részére" előadások tartásában, az alkalmazott matematikából a gyakorlati matematikusok és mérnökök 96