Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - Az ötéves tudományos terv fő feladatai - A) Természettudományi Szakosztály javaslata

a tőzegtalajok jobb kihasználását jelölték meg. A javaslat végül felvázolta azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják e kitűzött célok elérését. (A tudomány és gyakorlat egysége, tudományos utánpótlás biztosítása, szoros kapcsolat kiépítése a szovjet Mezőgazdasági Akadémiával, kutatóintézetek létrehozása és különösen a Gépkísérleti, Agrobiológiai és az Agrokémiai Intézet fejlesztése." A Pártkollégium ugyanazon az ülésen - július 2-án - tárgyalta az orvostudomány ötéves tervét, amelyet az orvosi aktíva készített. Ez a tervjavaslat részletesebb, konkrétabb volt az előző tervezeteknél. Az orvostudomány feladatai nem szerepeltek abban az MDP Titkársága elé került előterjesztésben (csak annak mellékletében), amely az MTT munkatervének irányelveivel foglalkozott februárban. A többi tudományághoz képest igen szűkszavú rész, egy pár mondat tartalmazta az orvostudomány előtt álló feladatokat az MTT alakuló ülésén ismertetett irányelvekben is. Feltehetően a mellőzöttség is sarkallta az orvosaktíva tagjait arra, hogy részletesebb, átfogóbb tervet készítsenek. Rusznyák István már az áprilisi szakosztály ülésen hivatkozott arra, hogy kidolgozott tervvel rendelkeznek. A tervjavaslat

5 előadója Madár János volt, a Természettudományi Szakosztály tudományos munkatársa, meghívottak voltak ehhez a napirendi ponthoz: Rusznyák István, Weil Emil, Havas Ernő, Székács István, Rajki Sándor. Az előterjesztésben három nagy feladatcsoportot határoztak meg és ehhez kapcsolták a kutatási feladatokat. I. A gazdasági, társadalmi változások hatása a közegészségügyre, a közegészségügy fejlesztése. Feladatok: A) Adatgyűjtés a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan, irányelvek kidolgozása a közegészségügy fejlesztésére. Az egészségügy alapintézményei építkezési problémáinak megállapítása, az egészségügyi típusintézmények normáinak kidolgozása, az egységes orvosi ellátás - városon és falun - feltételeinek a meghatározása. B) Környezet-egészségügy: a városi egészségügy újjászervezése, az ipari centrumok telepítésének és fejlesztésének közegészségügyi szempontból való „helyes irányítása", a falu telepítésének problémái. C) Anya-, csecsemő-, gyermekvédelem. D) Ipari és mezőgazdasági dolgozók egészségvédelme: üzem építésének egészségügyi szempontjai, munkaártalmak hatása, balesetelhárítás, üdültetés gyógyító hatásának a vizsgálata, „a faluról bekerülő 300.000 paraszti dolgozó aklimatizálódásának kérdése", üzemi kiegyenlítő sport. E) Rehabilitáció. F) Néptáplálkozási problémák. Táplálkozási tájegységek feltérképezése az egyoldalú és hiányos táplálkozás felderítésére, különböző korcsoportok foglalkozási ágak számára megfelelő optimális tápanyagszükséglet megállapítása, az élelmiszer hygiene legfőbb problémái, stb. E feladatcsoport megoldásához hosszabb távon egy „Egészségtudományi Statisztikai Intézet megszervezését, egy Faluegészségügyi és egy Városegészségügyi Intézet (vagy kutatócsoportok)" felállítását javasolták. II. A legnagyobb megbetegedési, illetőleg halálozási arányszámot mutató betegségek tanulmányozása. „Tanulmányozásukra súlypontok alakítandók oly módon, hogy később a közegészségügyi ötéves tervvel összhangban ezek a felszerelés és a káderek megfelelő csoportosításával intézményekké alakuljanak a kutatás és a therápia irányítására." Az ehhez kapcsolódó kutatások: A) Fertőző betegségek: 1. Tbc kutatás „esetleges intézet alapításának perspektívájával". 2. Vírus-kutatás „hasonlóképpen intézet alakításának perspektívájával". 3. A fertőző megbetegedések védőoltással, vagy más úton való megelőzésére, a megbetegedések antibiotikumok útján való gyógyítására irányuló kutatások. 4. A malária-kérdés kutatása, „valamint a többi protozoonok és férgek kutatása intézmény kifejlesztésének perspektí94