Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály
A szakosztály ülés az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően határozott, elfogadta a javaslatokat, jóváhagyta a háromhónapos munkatervet. A Pártkollégium megerősítette a szakosztály határozatait. Állást foglalt abban a vitatott kérdésben, hogy a Nyelvtudományi Közlemények, amely akadémiai folyóirat volt, maradjon-e az Akadémiánál, vagy a Nyelvtudományi Társaságé legyen, vagy közös folyóirattá alakítsák át. A Pártkollégium állásfoglalása: „A Nyelvtudományi Közlemények c. lap maradjon az Akadémiánál. Szerkesztésben a mi kádereink vezető szerepe biztosítandó." 5 1 A Nyelvtudományi Intézet felállítására vonatkozó javaslatot megerősítette azzal a megjegyzéssel, hogy „az anyagi rész megvizsgálandó, Telegdi személyét a káder nézze meg". " Ez után került volna sorra a néprajz. De érdemi tárgyalásra nem került sor, mert az elnöklő Ortutay Gyula levétette napirendről. Az előterjesztett javaslatról a következőket mondta: „...számomra tökéletesen sértően megjelent egy közlés arról, hogy Gunda Bélának ilyen-amolyan múltja van, és tudományos működése miatt nem óhajtom szerepeltetni. Ilyen kijelentést senkinek nem tettem, senkivel nem beszéltem erről, teljesen sértőnek tartom, ha nevemmel megjelenik ilyen közlés sokszorosított szöveggel... Kérem ennek a szövegnek a megsemmisítését, mert nem igaz. A magam részéről közöltem tanársegédemmel, hogy egyelőre kissé soknak tartom, hogy Gunda Béla a Társaságban, a folyóiratban és a debreceni tanszéken mindenütt jelentős szerepet kapjon. Kap megbízatást a Társaságban és a debreceni tanszéken, hajói dolgozik politikailag, akkor majd egyéb területen is elővesszük." Majd bejelentette, hogy Gerő Ernőnével megbeszélték, hogy „a választások után" (május 15-én volt a képviselőválasztás) munkatársaival elkészíti a Néprajzi Társaságra, a folyóiratokra, a Néprajzi Tudományos Intézet létesítésére, a Néprajzi Műzeum funkcióira vonatkozó tervet. „Felületes és jelentéktelen vázlatnak tartom azt, amit elkészítettek. Ebben én is hibás vagyok, mert nem értem rá részt venni a munkában, úgyhogy kérem, ezt vegyük le napirendről." 5 3 A szakosztály tagjai - a jegyzőkönyv szerint - megjegyzés nélkül tudomásul vették. Nem sikerült áttekinteni a földrajztudomány helyzetét. Az előterjesztés sommás ítélettel így összegezte a teendőket: „A Tanács megkerülésével reakciós szellemben működő Magyar Földrajzi Társaság munkájának a Tanács hatáskörébe vonása, a társulat megfelelő átszervezése." 5 4 A Titkárság a feladatok meghatározásának az elmaradását azzal indokolta, hogy „ezen a területen egyáltalán nem rendelkezünk megfelelő, politikai szempontból megbízható káderekkel." A szakosztály úgy döntött, hogy Szalai Sándor vezetésével egy aktíva dolgozza ki a javaslatokat tíz nap alatt és terjesszék elő. Utolsónak a régészetre vonatkozó előterjesztést tárgyalta meg a szakosztály ülés. A régészeti aktíva - amely a régészet mellett foglalkozott a néprajz és művészettörténet határterületeivel is, a magyar ethonogenezis kérdésével — előterjesztésében tájékoztatta a szakosztályt, hogy megkezdte a Régészeti és Művészettörténeti Társaság átszervezésének előkészítését. Részletes javaslatot csak a folyóiratok átalakítására dolgozott ki. A régészeti kutatások eredményeit két folyóiratban javasolta megjelentetni. Az „Antiquitas Hungarica"-ban jelennének meg többek között az ősrégészeti, római kori és népvándorláskori régészeti feldolgozások a magyar honfoglalásig, és ideiglenesen a középkori régészettel, építés- és művészettörténettel foglalkozó írások. Régészeti anyag részletes leírását az Archeológiai Értesítőben tennék közzé. Javasolták megszüntetni a Folia Archeologica című kiadványsorozatot és a múzeumi értesítőket, bulletineket. Az előterjesztéshez csatolták az 1949. évi ásatási tervet. A szakosztály ülés érdemi tárgyalás nélkül kimondta a Régészeti és Művészettörténeti Társaság átszervezésének szükségességét, elfogadta a javaslatokat, köztük az ásatási 87
