Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 1. Az alakuló ülés utáni első hónapok - B) Az első szakosztály ülések - c) Társadalomtudományi Szakosztály

Javasoltak egy önálló szlavisztikai társaság felállítását a szlavisztika jelentőségére való tekintettel. A három keleti nyelvekkel és kultúrával foglalkozó társaság (Magyar Előázsiai Társaság, Magyar Keleti Társaság és a Körösi Csorna Társaság) helyett egy társaság megszervezését javasolták Magyar Orientalista Társaság néven. A klasszika filológia, a klasszika archeológia, az ókori irodalomtörténet és az ókori történelem művelőit a Magyar Történelmi Társulat Egyetemes Szakosztályának „keleti csoportjában" tervezték összefogni. Az aktíva a nyelvészeti folyóiratok átalakítását is javasolta. Javaslatuk szerint a „Magyar Nyelv" adna teret a magyar és finnugor nyelvészeti kutatásoknak, az általános nyelvészettel és az idegen nyelvekkel foglalkozó kutatások számára pedig évkönyvet kellene megjelentetni. A „Magyar Nyelvőr" továbbra is ellátná a nyelvtudomány eredményeinek népszerűsítését. Indítványozták az „Oriens Antiquus" és a „Körösi Csorna Archív" megszüntetését és „Keleti Szemle" néven a Magyar Orientalista Társaság lapjának a megindítását. Az előterjesztésnek lényeges pontja volt a Keleteurópai Intézet keretében működő „Nyelvtudományi Munkacsoport" átszervezése önálló Nyelvtudományi Intézetté, amelynek feladata „a nyelvészeti kutatómunka marxista-leninista alapokra való helyezése, ehhez elsősorban a szovjet nyelvtudomány metodikájának és eredményeinek átvétele és alkalmazása, valamint tervszerüsítése." Az új intézetben művelendő szakterületeket a következőképpen körvonalazták: „1. Magyar nyelvészet, 2. Finnugor nyelvészet, 3. Általános nyelvészet és fonetika, 4. Idegen nyelvészet (szláv, román, germán, keleti)." Káderhiány miatt szakosztályok felállítását nem tartották lehetségesnek, ezért a javaslat szerint a szakterületek (munkakörök) felelősei munkaközösségek szervezésével - amelyekben részt vennének az Intézeten kívüli nyelvészek is - és azok működtetésével dolgoznák ki a nyelvtudomány ötéves tervét, majd végeznék a tervben meghatározott kutatásokat. Az elképzelés szerint az Intézetben a fentiek mellett lennének állandó csoportok: oktatási, dokumentációs, fordító és lektori, könyvtárszervezési csoport; továbbá fonetikai és a magyar nyelvállapot leírásával foglalkozó csoport. A szakosztály titkárság háromhónapos (május-július) munkaterve megjelölte a nyelvtudomány ötéves tervének irányelveit és benne az egyetemi tankönyvek elkészítésének feladatát, és ütemezte a tennivalókat. Most sem sikerült elkerülni az irreális határidőket. Az ötéves tervre vonatkozó javaslat elkészítésének határidejét június ЗО.-ában, a társaságok átalakítását május 20.-ában, illetve június 1-jében, a Nyelvtudományi Intézet felállítását június ЗО.-ában jelölték meg.

4

9 A szakosztály ülésen a hozzászólók az előterjesztett javaslatok közül kiemelték a szovjet nyelvtudományi eredmények ismertetésének fontosságát, konkrétan utalva a „Mahr teóriára". Vitatták a Szlavisztikai Társaság létrehozásának lehetőségét, tekintettel a szakemberek kis számára, az Orientalista Társaság megalakításának szükségességét, a klasszika filológia, a klasszika archeológia, az ókortörténet képviselőinek „beolvasztását" a Történelmi Társulatba. A folyóiratokkal kapcsolatban felmerült, mi legyen a Nyelvtudományi Közlemények és a Magyarosan c. folyóiratok sorsa, amelyek az Akadémia folyóiratai. Eszmecsere alakult ki a felállítandó intézet személyi kérdéseivel öszszefűggésben. Az írásos előterjesztés nem tartalmazott neveket. A Titkárság munkatársai ismertették az eddig kialakult elgondolásokat, amelyek szerint az intézet igazgatójának Telegdi Zsigmond professzort javasolják, „aki nemcsak orientalisztikában jártas, hanem indogermanisztikában és általános marxista nyelvtudományban is, és akinek marxista műveltsége biztosítaná, hogy az Intézet megfelelő irányban dolgozzék."

5

0 86