Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - B) Az M TT 1949. évi munkaterve irányelveinek állami változata - C) Az ülés lefolyása

- az MDP tudománypolitikájának fő vonásait, a Tudományos Tanács fő feladatát, azt a politikai vonalat, amelynek mentén a Tanácsnak tevékenykednie kell. Politikai beszéd volt, hallgatóságát meg akarta nyerni: tájékoztatott, ígért, lelkesített, tanácsokat adott és figyelmeztetett. Beszédjének első részében bírálta a régi Magyarország tudománypolitikáját, a magyar tudományos élet német függőségét, felemlítette a magyar tudomány haladó hagyományait, majd az imperialistáknak a tudományhoz, a tudósokhoz való viszonyát így jellemezte: „...számukra a tudomány és a tudomány emberei csak annyiban jelentenek értéket, amennyiben segítségükkel profitjukat növelhetik, és amennyiben támadó háborús terveiket szolgálják." A magyar tudományos élet komoly hibájaként említette meg „a szolgai meghajlás"-t a nyugati országok tudománya előtt. „Senki sem tagadja természetesen, hogy az imperialista országokban is vannak komoly tudósok, hogy ott is van komoly tudományos munka, de ez senkit sem jogosít fel arra, hogy hason csússzon a nyugati tudomány előtt. Ellenkezőleg, megvan rá minden okunk, hogy azt ami onnan, nyugatról jön kritikailag felülvizsgáljuk és ne tekintsük minden további nélkül a tudomány csimborasszójának." „A német tudomány és a nyugat előtt való szolgai meghajlás magában foglalja múltbeli tudományos életünk egy másik igen komoly hibáját is, az elzárkózást kelet felé, az elzárkózást a szocialista Szovjetunió felé... Lenin és Sztálin neve figyelmeztet bennünket arra, hogy az utolsó évtizedek alatt nagyot fordult a világ, a Szovjetunió területén az utolsó három esztendő alatt gigantikus fejlődés ment végbe. Ideje ezt a tényt mindenkinek tudomásul vennie, és nem utolsó sorban tudományos munkásaink ama részének, amely ezt még nem tette meg, és ideje ebből a felismerésből a szükséges tanulságokat is levonni." A szocialista Szovjetunió tudománya a példakép. „A termelési viszonyok a szocializmusban biztosítják az összes termelőerők végtelen fejlődési lehetőségét és ezzel együtt a tudomány feltartózhatatlan diadalmas előretörését... Ha tehát, mi azt állítjuk, hogy tudományos munkánkkal elsősorban kelet felé kell néznünk, úgy ez lényegében azt jelenti, hogy a felé az ország felé kell nézni, amelyben alapjában változtak meg a termelőviszonyok és amelynek tudománya a világ leghaladottabb tudománya" - érvelt Gerő. Ezután rátért a Tudományos Tanács feladatainak ismertetésére: az ötéves tudományos terv elkészítése - kiemelve a súlyponti feladatokat -, új intézetek felállítása - ezek többségét konkrétan is megnevezte. Bejelentette, hogy ezeknek a terveknek meglesznek az anyagi feltételei is. О sem szólt a kádercserékről, a tudományos életnek marxistaleninista alapokra való helyezéséről, a pártirányításról. De beszédének volt egy új eleme, amely a Politikai Bizottság számára készített előterjesztésben sem szerepelt. Gerő Ernő bejelentette: „Ha azt akarjuk, hogy nálunk a tervszerű tudományos munka teljes erővel meginduljon és eredményes legyen, gyökeresen meg kell változtatnunk a tudományos munkával foglalkozók anyagi helyzetét." Javasolni fogja az MDP a Kormánynak, hogy emeljék az egyetemi és főiskolai oktatók fizetését, és emellett „...szükség van arra, hogy mintegy 50-60 egészen élvonalbeli tudósunk és mintegy 150-200 olyan tudományos munkaerőnknek, akik fontos, tudományos munkát végeznek, ne az egyetem folyósítsa a fizetését, hanem az átlagnál magasabb fizetést folyósítson közvetlenül a Magyar Tudományos Tanács." Gerő megígérte, hogy ezt egy hónapon belül megoldják. „Emellett a Magyar Tudományos Tanácsnak gondoskodnia kell tudósaink másirányú szükségleteinek kielégítéséről és biztosításáról is, pl.: üdülés, közlekedés, lakás", - jelentette be. Már ekkor - 1949 elején - nem fejeződhetett be úgy jelentősebb politikai beszéd, hogy Rákosi Mátyás nevét ne említették volna. Gerő Rákosi népszerűsítésében mindig is 33