Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 2. A Magyar Tudományos Tanács alakuló ülése (1949. február 25.) - B) Az M TT 1949. évi munkaterve irányelveinek állami változata - C) Az ülés lefolyása

élenjárt. Most is talált alkalmat arra, hogy ezt megtegye, - mégha szerényebb formában is, mint később. Most „csak" annyi hangzott el: „Népi demokráciánk vezetői és elsősorban Rákosi Mátyás, tudatában vannak annak, hogy a szocializmus építése és a tudomány fejlesztése teljesen elválaszthatatlan." Az elnököt a főtitkár követte a szónoki emelvényen. Alexits György, az MTT főtitkára ismertette a Titkárság eddig végzett munkáját,

8 majd rövidebb tudománypolitikai bevezető után, amelyben a tudományos életben a múltban megmutatkozott anarchiáról, mint „a monopolkapitalizmus igájába fogott társadalom" anarchiájának a tudományos kutatás területén megmutatkozó tükröződéséről szólt, kiemelte a tudomány és a gyakorlat fontosságát, egymásra gyakorolt kölcsönhatásukat. Beszélt a tudományos kutatásban a tervszerűség megvalósításának szükségességéről, majd rátért a munkaterv irányelveinek ismertetésére, kiemelve néhány súlyponti kérdést. (Pl. karsztvíz kutatás, vasnyerés, szerveskémiai nagyipar felépítése, a mezőgazdaság modernizálása, stb.) A létrehozandó új intézetek közül részletesen foglalkozott a KFKI, az Alkalmazott Matematikai Intézet, a marxista-leninista alapon működő Közgazdaságtudományi Intézet megszervezésének a jelentőségével. Ismertette a soron következő szervezési feladatokat. (Aspirantúra megszervezése, a begyűjtött kérdőívek feldolgozása, aktívák szervezése, szovjet kapcsolatok kiépítése - megemlítve egy magyar-szovjet intézet felállításának a tervét, a tudomány népszerűsítése, a tudományos könyvkiadás irányítása, stb., végül felsorolta azokat az intézeteket, amelyeket az MTT saját intézetének tekint. A két előadáshoz a Tanács következő tagjai szóltak hozzá.

9 Straub F. Brúnó kiemelte, hogy az MTT-t a Magyar Dolgozók Pártja hívta életre és a Tanácsnak lényegesen különböznie kell „eddigi tudományos intézeteinktől, akadémiáinktól." Erdei Ferenc hangsúlyozta, hogy „a marxizmus-leninizmus az egyetlen tudományos bázis, amelyre társadalomtudományaink építhetnek". Felvetette egy Közigazgatási Tudományos Intézet megalapításának gondolatát. Elsősorban a társadalomtudományok szervezetlenségén kell segíteni, azok eredményei is felhasználhatók a gyakorlatban. Mihailich Győző tolmácsolta, hogy a tudósokat örömmel és lelkesedéssel tölti el a perspektíva. „Olyan fejlődés előtt állunk, amilyenről a múltban álmodni sem lehetett." Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben mutatkozó bürokratikus időveszteséget szakértői bizottságok felállításával el lehetne kerülni. Hevesi Gyula rámutatott arra, hogy az újítók és feltalálók munkája, amelyet a népi demokrácia teljes erővel támogat, nagymértékben hozzájárulhat a tudományos élet megtermékenyítéséhez. Kiemelte a tudomány és az üzemek kapcsolatának fontosságát. Szalai Sándor javasolta, hogy a nagy elvi, alapvető kérdések megvitatásánál a legkülönbözőbb tudományágak működjenek együtt. A Tudományos Tanács vegye át az MTA munkaterületét, elsősorban az egyes tudományágak állapotát ismertető előadások terén. Felállítandó a magyar népi demokrácia politikai problémáit kutató intézet (pl. szövetkezeti kérdés). Buzágh Aladár a meglévő intézetek fejlesztésének szükségességéről szólt. Majd feltette azt a kérdést, amiről a dokumentumok és az előadók is hallgattak, ami pedig sokakat érdekelt: „Milyen legyen az MTT és az MTA viszonya?" A felszólalásokra és a feltett kérdésekre Gerő válaszolt. Egyetértett a felszólalókkal, a sajtó ismertetése szerint Buzágh Aladárnak az Akadémiára vonatkozó kérdésére válaszolt hosszabban: „A Tudományos Akadémiát senki sem szándékozik megszüntetni. A Tudományos Akadémia megvan és a gyakorlat fogja megmutatni, milyen lesz a viszonya a Tudományos Tanácshoz. A Tudományos Tanács új alapokra akarja helyezni a magyar tudományos élet fejlesztését. Az volt az érzésünk, hogy a régi alapokon elindulni nem lehet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a régi eredményeket nem ismer34