Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 5. A Magyar Tudományos Tanács költségvetése

5. A MAGYAR TUDOMÁNYOS TANACS KÖLTSÉGVETÉSE Az 1948 augusztusában elfogadott törvény alapján szerveződő MTT Titkárság működéséhez a pénzügyi fedezetet a Gazdasági Főtanács (G. F.) biztosította. A G. F. 2368/ 1948. sz. határozatában állapította meg az utolsó negyedévre a Titkárság költségvetését.' Az engedélyezett összlétszám 22 fő volt, a 3 hónapra biztosított összeg összesen 426 ezer Ft. Ez a költségvetés csak a Titkárság kezdeti működésének pénzügyi feltételeit biztosította, kutatási támogatást nem tartalmazott. Az MTT 1949. évi költségvetése lényegesen megemelkedett. Az engedélyezett kiadások fő összege 20,8 millió forint volt, amelyből a Titkárság működési költségei nem növekedtek jelentősen, a létszámot 37 főben állapították meg. A Tanács költségvetésében megjelent „a tudományos egyesületek és tudományos kutatások támogatása", öszszesen 19,7 millió forint előirányzattal. Ebből az egyesületek támogatása 4,7 millió forintot tett ki, a többi 15 millió forintot lehetett kutatástámogatásra fordítani.

2 A Titkárság létszámát - mint már említettük - 1949 áprilisában 74 főre emelték fel, és ezzel összefüggésben a rendes kiadások előirányzatát is megemelték 1 millió forinttal. Ekkor beszerzésekre is biztosítottak 1,1 millió forintot. Ebből vásárolták meg a gépkocsikat a kiemelt tudósok számára. Egy május 11-én kelt feljegyzés szerint a 19,7 millió forint felhasználása a következőképpen alakult: A G. F. 9,7 millió forintot zárolt ipari kutatási célokra. A MTESZ-nek kifizettek, illetve előirányoztak az első félévre több mint 1 millió forintot, a társadalomtudományi egyesületeknek 0,6 millió forintot, a természettudományi egyesületek és kutatások támogatására több mint 2 millió forintot, a műszaki kutatások támogatására több mint 1 millió forintot, az MTA-nak 0,3 millió forintot. Előirányoztak közel 0,7 milliót a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet részére. Júliustól december végéig rendelkezésre állt 4,1 millió forint. A bekért, benyújtott támogatási igények elbírálása különböző módszerekkel történt. Az aktívák megkérdezése után vagy a szakosztály titkárság döntött, vagy mint a Műszaki Szakosztály esetében a szakosztály ülés. Egy 1950 júniusában keletkezett jelentés így idézte fel ezt a gyakorlatot: „1949-ben a Tudományos Tanács a tudományos célok támogatására közvetlenül utalt ki a különböző tárcák főhatósága alá tartozó tudományos intézetek részére pénzt, mind beruházási, mind költségvetési vonalon."

4 Ezt a gyakorlatot 1950-től megváltoztatták. Egy 1949 októberében kiadott N. T. határozat szerint a minisztériumoknak külön alrovaton (199) kellett a kutatásra fordítandó összegeket betervezni, amihez előzetesen az MTT Titkárság hozzájárulását ki kellett kérni.

5 Az MTT „gazdálkodása" nem volt kiegyensúlyozott. A pénzügyekről történő döntés szabályozatlansága, hosszú ideig a hozzáértő hivatali szakemberek hiánya, a növekvő feladatok, az állami finanszírozási rendszer átalakulása bizonytalanná tette a gazdálko160