Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - B) Törvény a Magyar Tudományos Tanácsról

rűtlensége között... Ahogy a gazdasági élet különböző ágai között nem lehet olyan ellentét, hogy az egyik ágban tervszerű gazdálkodás, a másikban nem tervszerű gazdálkodás folyik s előbb-utóbb összhangba kell hozni a kettőt, ha azt akarjuk, hogy a gazdasági élet normálisan működjék, így a szellemi élet területén sem lehet más munkamódszer, mint amelyet az egész ország gazdasági élete, politikai berendezése követel." Beszédében kitért a „tudomány szabadsága" és a tudományos munka tervszerűségének szembe állítására is. „A tudomány szabadságának semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy a tudományos munka tervszerűen vagy tervszerűtlenül folyik-e. A tervszerűség és a tudomány szabadsága nincs ellentétben, nem zárja ki egymást, ellenkezőleg, a tervszerűség megerősíti a tudomány szabadságát, mert csak tervszerűen lehet valóban komoly tudományos munkát végezni. A szabadság a tudományban, mint mindenütt máshol, nem attól függ, hogy tervszerűen vagy tervszerűtlenül müködünk-e, hanem attól, hogy kinek a kezében van a tudomány irányítása. Ha a tudomány irányítása olyan hatalom kezében van, amely a szabadság eltiprója, antidemokratikus, haladásellenes, akkor nem virulhat a tudomány szabadsága, ellenben, ha egy országban népi demokrácia van s az ország élén olyan kormány áll, amely valóban a nép érdekeit képviseli, akkor az ilyen kormánytól ne féltsék a tudomány szabadságát." Rudas László kitért az Akadémia szerepére is: „Felmerült az a kérdés, miért nem az Akadémiára bízzuk, mint meglévő keretre a tudományos élet tervszerűsítését. Meg kell vallanom, szívesen bíznánk az Akadémiára, mert ez annak volna a jele, hogy az Akadémia feladata magaslatán áll. De ki mondhatja nálunk a Magyar Tudományos Akadémiáról - anélkül, hogy a történelmi érdemeit sérteném, vagy elfelejteném - hogy ma tudományos feladata és nemcsak tudományos, hanem a tudományt irányító feladata magaslatán áll? Ki mondhatja, hogy az Akadémia vett egy kis irányt arra, hogy az új világ szellemében átalakítja a maga munkáját... Senki sem bántja az Akadémia tevékenységét. Tessék az Akadémiának iniciatívával fellépni, tessék kezdeményezni, tessék a Tudományos Tanács elé járulni tervekkel! Ezt egyenesen ki is mondja a törvényjavaslat, hogy: országos érdekű tudományos kutatások munkatervének elkészítése a bel- és külföldi tudományos intézetek eredményeinek figyelembevételével történjék." Kende Zsigmond, a Radikális Párt szónoka támogatta a törvényjavaslatot. Ő is kitért az Akadémia szerepére és reményét fejezte ki, hogy a Tudományos Tanács segítségével sikerül az Akadémiába is új életet vinni. Vészy Mátyás pártonkívüli képviselő szintén méltatta és elfogadta a javaslatot. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésben, általánosságban és részleteiben is elfogadta, és 1948. szeptember 8-án megjelent a Magyar Tudományos Tanács létesítéséről szóló XXXVIII. számú törvény. A tizenegy paragrafusból álló törvény 1. §-a kimondta: „A tudományos élet tervszerű irányítása, valamint a gyakorlati élettel való kapcsolatának erősítése céljából Magyar Tudományos Tanácsot kell létesíteni."

1

0 A Tanács a miniszterelnök felügyelete alatt áll. Az államigazgatás hierarchiájában elfoglalt helyét jelölte ez a felügyelet. Nem valamelyik minisztériumnak volt alárendelve, hanem a miniszterelnöknek, ennek megfelelően apparátusa is a miniszterelnökség része volt. A 2. § az MTT hatáskörét rögzítette. Tartalmát tekintve ez megfelelt a PB által tárgyalt tervezetben foglaltaknak. Az MTT hatáskörébe tartozott a tudományos munkát végző személyekre, a tudományos munkához szükséges berendezésekre, valamint a folyamatban lévő tudományos kutatásokra vonatkozó adatok összegyűjtése; az országos érdekű tudományos feladatok 14