Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - C) Első lépések a törvény végrehajtására

kijelölése; az országos érdekű tudományos kutatások munkatervének (országos tudományos terv) elkészítése, a végrehajtás ellenőrzése, a munkához szükséges munkaerő biztosítása; egyéni tudományos kutatások támogatása és véleménynyilvánítás mindennemű tudományos munka támogatása tekintetében; véleménynyilvánítás az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések tekintetében, javaslattétel és véleménynyilvánítás a tudományos intézetek vezetői állásainak betöltését illetően; a tudományos könyvkiadás terveinek felülvizsgálata, és egyeztetése az országos tudományos tervvel; véleménynyilvánítás „a kormányfőhatóságok, vagy más állami szervek részéről felvetett tudományos kérdésekben, és mindazok a feladatok, amelyeket jogszabály vagy a kormány bíz rá a Tudományos Tanácsra." A törvény kötelezte a minisztereket arra, hogy a Tudományos Tanács hatáskörébe utalt kérdéseket érintő ügyekben döntés előtt kérjék ki a Tudományos Tanács véleményét. A törvény 3. §-a meghatározta az MTT tisztségviselőit, tagjainak számát, szakmai összetételét. A tisztségviselőket (elnök, társelnök, 3 elnökségi tag) a kormányjavaslatára a köztársasági elnök nevezte ki, hasonló módon történt a Tanács 27 tagjának 3 évre történő kinevezése. A tagok egyharmada a társadalomtudományok, egyharmada a természettudományok és egyharmada a műszaki tudományok művelői közül került ki. A törvény 4. §-a előírta az MTT szervezetét is. Három szakosztályt állított fel: a társadalomtudományi és nemzetgazdasági; a természettudományi és a műszaki szakosztályt. A szakosztályt a szakosztály tagjai által választott elnök vezeti a törvény szerint. Az 5. § intézkedett a Tanács Titkárságáról, amelyet az ügyvezető titkár vezet, helyettese a Tanács titkára. Mindkettőjüket a kormányjavaslatára a köztársasági elnök nevezte ki. A Titkárság személyzete a miniszterelnökség létszámába tartozott, a törvény szerint a Tanács belső szervezetét és ügyrendjét a Tanács elnöksége állapítja meg és a miniszterelnök hagyja jóvá. A törvény felhatalmazta az MTT-t a minisztériumokkal és más állami szervekkel való közvetlen kapcsolattartásra. Az MTT költségvetését a miniszterelnökség költségvetése tartalmazta. A törvénnyel létrehozott új állami szerv átfogta az egész tudományos életet - a tudományos tevékenységre vonatkozó adatok nyilvántartásától az országos tudományos terv kidolgozásán és ellenőrzésén át a kutatások anyagi támogatásáig, a vezető tudományos állások betöltésének véleményezéséig - s gyakorlatilag minden fontos kérdésbe beleszólhatott. C. Első lépések a törvény végrehajtására Az MDP Tudományos Bizottsága - a törvényjavaslat benyújtását követő napon - augusztus 3-án bizottságot küldött ki az MTT megszervezésével összefüggő legsürgősebb feladatok megoldására: a Tanács és a Titkárság személyi kérdései, a Titkárság elhelyezése, és az adatgyűjtés megindítása. A bizottság tagjai voltak: Berei Andor, Fogarasi Béla, Rusznyák István, Erdős Tamás, Dúzs János. A bizottság vezetője Berei Andor volt, akit az MDP Titkársága az MTT elnökségébe jelölt. A bizottság szeptember 13-án ülésezett és ekkor alakította ki a Tanács összetételére és a Titkárság szakosztályvezetőire vonatkozó személyi javaslatát, amit Dúzs János, a bizottság titkára megküldött szeptember 17-én Gerő Ernőnek. De ekkor még döntés nem született. A Tanács elhelyezése viszonylag hamar megoldódott. Miután Vas Zoltán a Gazdasági Főtanács titkára kiutalt helyiségeket a Tanács számára, de a Közületeket Elhelyező Bi15