Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - B) Törvény a Magyar Tudományos Tanácsról

A közvetlen szoros irányítás és ellenőrzés igényére utal a dokumentum utolsó bekez­dése: „Ezen feladatok végrehajtására és annak ellenőrzésére a Tudományos Bizottság minden hónapban legalább két ülést tart." A PB határozata alapján a munkatervben megjelölt feladatnak megfelelően a párt Ér­telmiségi Osztálya elkészítette a Tudományos Tanácsról szóló törvénytervezetet és azt 1948. augusztus 2-án Dinnyés Lajos miniszterelnök benyújtotta a Parlamentnek. B. Törvény a Magyar Tudományos Tanácsról A Dinnyés Lajos által benyújtott törvényjavaslat rövid indoklása a következő volt: „A tervgazdálkodás, mely az ország felemelkedését biztosítja, szükségessé teszi, hogy ab­ban teljes tudományos felkészültséggel és egy előre meghatározott tudományos munka­terv szerint vegyünk részt. A tudományos élet egységes munkaterv szerinti irányítását és a gyakorlati élettel való kapcsolatának megerősítését szolgálja a Tudományos Tanács létesítése." 7 A parlamenti gépezet gyorsan dolgozott. Augusztus 3-án a törvényjavaslatot megtár­gyalta az Országgyűlés közoktatási bizottsága, az erről szóló jelentés szintén szűk szavú volt: „Az Országgyűlés közoktatásügyi bizottsága a mai napon tartott ülésében beható tárgyalás alá vette a címben foglalt törvényjavaslatot s azt általánosságban és részletei­ben változatlanul elfogadta. A közoktatási bizottság javasolja a t. Országgyűlésnek a törvényjavaslat eredeti szövegében való elfogadását." Másnap, augusztus 4-én sor ke­rült a törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója, Tóth László kisgazdapárti képviselő előadói beszédében többek között ezeket mondta: „Az előttünk fekvő törvényjavaslat most a magyar tudományos kutatást akarja terv­szerűbbé tenni és szervesen beépíteni az újjáépítés szolgálatába. Nem kétséges, hogy erre szükség van. A magyar tudományos életet már évtizedek óta jellemzik a félbema­radt kezdeményezések, majd a nagy lendülettel megindult munkálatok gyors letörése, félbehagyása. Hol az anyagi eszközök bizonyultak elégteleneknek a vállalt feladat el­végzéséhez, hol a szellemi vezetés mondott csődöt és okozott válságot, de arra is van példa, hogy mindkettő hiánya buktatott meg értékes tudományos kezdeményezéseket." 9 Ismertette az anyagi eszközök koncentrálásának fontosságát, a kutatások koordinálásá­nak szükségességét, a tudományos könyvkiadás jelentőségét. Az első hozzászóló Kisházi Mihály, a Keresztény Női Tábor képviselője volt. Ő is szólt a tudományos élet újjáéledésének előfeltételeiről, de a Magyar Tudományos Aka­démia keretében tartotta célszerűnek a tudományos élet megindítását. Bírálta a szakosz­tályok beosztását, és a Tanács felállítását inkább a Tervhivatal keretében tartotta indo­koltnak. Nem fogadta el a javaslatot. Az MDP szónoka Rudas László volt. Beszédében végighúzódott az az érvelés a Ta­nács felállítása mellett, amelyet az MKP tudománypolitikusai 1947-től hangoztattak, hogy a korábbi és a jelenlegi anarchikus állapotok helyett a mindent megoldó tervszerű­séget kell biztosítani a tudományos élet területén is. „...tudományos életünk tervszerűvé tétele feltétlenül fontos feladat és megérett a megoldásra... Magától értetődik, hogy minden területen, akár gazdasági, akár politikai, akár szellemi téren a tervszerűség mindig felette áll a tervszerűtlenségnek, az anarchiának. De a kérdés súlya sokkal széle­sebb alapokon nyugszik, mert ha egyszer az ország, hazánk rátért a tervgazdálkodásra, akkor nem lehet ellentét gazdasági életünk tervszerűsége és tudományos életünk tervsze­13

Next

/
Oldalképek
Tartalom