Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 3. Az egységes kutatóintézeti hálózat kialakításának kezdete - B) Intézet-alapítások, átszervezések
miatt - elkerülhetetlenné vált, hogy Gerőnét beszélje rá a Magyar Szovjet Tudományos Intézet vezetésére, az ő irányításával ki lehetne mozdítani a holtpontról az Intézet ügyét. „Valóban az a helyzet, hogy a Magyar Szovjet Intézet a mai napig sem jött létre azért, mert nincs, aki szervezné, illetőleg a dolgait kézbe vegye." 2 5 A társadalomtudományok területén - jóllehet már 1948 végén, 1949 elején kiforrott elképzelések fogalmazódtak meg a meglévő kutatóintézetek átalakítására, illetve új önálló kutatóintézetek alapítására - állami intézkedésekre új társadalomtudományi intézetek létesítésére csak 1949 szeptemberében került sor. Szeptember 13-án jelent meg a Minisztertanács rendelete (4231/1949. (IX. 13.) M. T. sz. г.), amely a Keleteurópai Tudományos Intézet megszüntetéséről és új intézetek megszervezéséről intézkedett. A rendelet szerint a Keleteurópai Tudományos Intézet megszűnik és „helyette a vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá tartozó Állam- és Jogtudományi Intézet, Történettudományi Intézet, Nyelvtudományi Intézet és az Egyetemi Földrajzi Intézettel valamint a Történettudományi Intézettel szoros kapcsolatban együttműködő Földrajzi Könyv- és Térképtár létesül. Az intézetek egymástól függetlenül működnek." A Keleteurópai Tudományos Intézet sajátos és jelentős intézménye volt a háború alatt és 1945-48 között a hazai tudományos életnek. Hóman Bálint kezdeményezésére 1941. december 8-án miniszterelnöki rendelet (8646/1941. M. E. sz. r.) 2 9 hozta létre a Gróf Teleki Pál Tudományos Intézetet „a nemzeti tudományok művelésére". Az Intézet három tagintézettel kezdte meg működését: A) Államtudományi Intézet. B) Magyar Történettudományi Intézet C) A kolozsvári egyetemen működő Erdélyi Tudományos Intézet. A három intézet közül az Államtudományi Intézetet Teleki Pál alapította 1926-ban, és működését a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt a Központi Statisztikai Hivatal épületében fejtette ki. Teleki már 1924-ben megszervezett egy szociográfiai intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse és dolgozza fel az ország egyes tájaira vonatkozó irodalmat, s a társadalmi jelenségekre, a közigazgatásra, a kulturális és politikai viszonyokra, mozgalmakra vonatkozó adatokat. Az Államtudományi Intézet ezt a tevékenységet terjesztette ki a határon túlra, az utódállamok területére. 3 0 A rendelet a Teleki Pál Tudományos Intézet feladatát a következőképpen határozta meg: „a magyarság s a vele együtt élő és szomszédos népek életének - történetének, állami és társadalmi berendezkedésének, gazdasági és művelődési állapotának - módszeres tanulmányozása és ismertetése." A területi visszacsatolások alkalmával különleges segítséget nyújtott a kormányzatnak adatgyűjteményével. Rónai írja könyvében a felvidéki határkorrekcióval összefüggésben: „...a visszatért területre vonatkozó minden információ itt volt megtalálható. Minden közigazgatási szakág itt tájékozódhatott az átveendő területről, lakosságról, szervekről, szervezetekről, a magyartól eltérő, fennálló szabályokról." 3 1 Az Intézet élén az elnök állt, akit a miniszterelnök a vallás- és közoktatási miniszter meghallgatása után terjesztett elő kinevezésre a kormányzóhoz. Az Intézet és a tagintézetek tudományos munkáját az elnök irányította, aki „a miniszterelnök közvetlen rendelkezése alatt" állt. Az állami felügyeletet a VKM gyakorolta. Az elnök munkáját a tagintézetek igazgatóiból álló elnökség segítette. Az Intézet első elnöke Hóman Bálint volt. A Teleki Pál Tudományos Intézet a Festetich-palotában kezdte meg működését. Az Intézet anyagi forrása elsősorban az állami költségvetésből kapott támogatás volt. Gazdasági ügyeit a Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala intézte. A Teleki Pál Intézet felállításával egyidejűleg „a Táj- és Népkutató Intézet, valamint a Magyar Szociográfiai Intézet gyűj125
