Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata

foglalta össze a legfontosabb feladatokat. Az első feladat a marxizmus-leninizmus tanításai az iskolai nevelésben való elterjesztésének elősegítése. „Minthogy a magyar nevelésügy egyik döntő feladata, hogy a marxizmus-leninizmus tanításait az iskolai tananyagba és a nevelői munkába bevigye és onnan minden reakciós, antileninista, tudománytalan, misztikus felfogás maradványait kiküszöbölje - a neveléstudományi kutatásnak feladata, hogy azt a tudomány eszközeivel alátámassza, elősegítse." Ezt a nevelőképzés és továbbképzés pedagógiai és lélektani anyagának a marxizmus -leninizmus szellemében, a szovjet pedagógiai eredmények alapján történő „teljes átdolgozásával", „az általános és középiskolai tankönyvek állandó kritikai elemzésével ' és javításával kívánták megoldani. A feladatok között szerepelt a Szovjetunió pedagógiai eredményeinek alapos megismerése és népszerűsítése, a neveléstudomány egész területének kritikai feldolgozása. „E kritikai feldolgozásnak konkrét részleteiben is le kell leplezni a magyar neveléstudományt átszövő klerikális, narodnyik (karácsonyizmus) és liberális (avantgardizmus, pszichologizmus, pedológia) irányzatokat, illetve azok maradványait." A neveléstudománynak fontos feladata a tervezet szerint „a folyamatban lévő magyar köznevelési reform" munkálatainak segítése. „Ebből a célból fel kell dolgozni a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok iskolaszervezetét és iskolaügyi rendelkezéseit. Fel kell dolgozni statisztikailag a magyar nevelésügy állását, valamint módszeresen kell végrehajtani a tantervek és tanmenet kiértékelését az iskolarendszer minden fokán." Az előterjesztés a következő intézményeket javasolta bevonni a munkába: Országos Neveléstudományi Intézet, a budapesti egyetem Pedagógiai Intézete, a debreceni és szegedi egyetem pedagógiai intézetei, az Állami Gyermeklélektani Intézet, (amelynek „magába kell olvasztania" a Fővárosi Neveléslélektani Intézetet és a Budapesti Pályaválasztási Tanácsadót), a budapesti egyetem Lélektani Intézete és a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár. A tervezet készítői azt javasolták, hogy a „Magyar Pedagógia", az „Embernevelés", a „Magyar Pszichológiai Szemle" című folyóiratok helyett egy tudományos folyóiratot kell megjelentetni, a „Magyar Pedagógiá"-t, „mint a neveléstudomány általános elvi folyóiratát". Az ötéves terv folyamán két didaktikai folyóirat megjelentetését is indítványozták (egyet az általános iskolai, egyet a középiskolai nevelők számára) és egy Értesítőt, amely a kultúrpolitikai és pedagógiai anyag- és adatszolgáltatást biztosítaná. A harmadik fejezet foglalta össze a kutatási tematikát. A neveléstan témái: a szocialista hazafiság, a természettudományos és politechnikai nevelés. A didaktika témái: a) A tantárgyak tanításának módszertana. „Ezen a területen rendkívül elmaradott a magyar neveléstudomány. A szovjet tapasztalatok legteljesebb felhasználása szükséges a meginduláshoz is." b) Osztatlan iskolák nevelési módszertana, c) A tanulmányi eredmény teljesítmény emelésének problémái. Kutatási feladatok a neveléstörténet területén: a) „1848-1849" különös tekintettel az első Egyetemes Tanügyi Kongresszusra, b) „A Magyar Tanácsköztársaság iskolapolitikája, közoktatásügyi reformjai, c) Klerikális nevelés a két világháború közötti időszakban, d) A narodnyikizmus a magyar pedagógiában az első világháborútól, e) Liberális irányok a magyar pedagógiában, f) Földes Ferenc pedagógiai és kultúrpolitikai munkássága. Á lélektani tematika: a) A technikai és természettudományi érdeklődés fejlesztése, b) Az irodalom és a művészet nevelő hatása. A kiadványterv a lefordítandó szovjet műveket sorolta fel, a neveléstörténetből kiadandó forrásmunkákat és a megjelentetendő egyetemi, főiskolai tankönyveket. 112