Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
A statisztika területén a szovjet és a népi demokratikus módszerek tanulmányozása; a burzsoá statisztikai elméletek bírálata; a tervgazdálkodásnak megfelelő statisztikai módszerek kidolgozása; statisztikai egyetemi tankönyv kiadása - szerepeltek, mint megoldandó feladatok. Négy téma foglalkozott az üzemi szervezés és tervezés kérdéseivel: a Szovjetunió és a népi demokratikus országok üzemszervezési kérdéseinek tanulmányozása és alkalmazása a magyar viszonyokra; harc a kapitalista „üzemgazdaságtan" ideológiája ellen; a Szovjetunió és a népi demokratikus országok számviteli rendszerének tanulmányozása és a megfelelő magyar módszerek kifejlesztése; megfelelő egyetemi tankönyv kiadása. III. Világgazdaság és világpolitika. E fejezet keretében a következő témaköröket sorolták fel: A Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági együttműködése kérdéseinek tanulmányozása; a világgazdaság struktúraváltozása a második világháború után; az imperialista tábor belső ellentéteinek tudományos feldolgozása; az állam és a monopoltőke kapcsolatai a főbb imperialista országokban; az USA világuralmi törekvései okainak tudományos feldolgozása; a kifejlődőben lévő világgazdasági válság jellegének és kihatásainak elemzése; a gazdasági földrajz egyetemi tankönyvének kiadása. A tervjavaslat két intézmény felállítását kezdeményezte: gazdaságtudományi bibliográfiai központ létrehozását, és egy számviteli, üzemtervezési, szervezési kérdésekkel foglalkozó intézetet. A javaslat összeállítói a szakmai igények megfogalmazása mellett igyekeztek eleget tenni a pártos társadalomtudomány, az ideológiai harc, a szovjet példakép követése követelményeinek, de a Pártkollégium ezt nem tartotta kielégítőnek. Már Berei véleményében - ha túlzott mértékben is - megfogalmazódott, hogy a tervezet „rettenetesen általános jellegű, és hogy a speciálisan magyar vonatkozásokat szorgalmasan elkerüli", a Pártkollégium is szükségesnek tartotta az átdolgozást és az újbóli megtárgyalást. „A javaslat legfőbb hibája, hogy túl nagy területet ölel fel. Súlyponti kérdésnek kiemelendő a konkrét magyar kérdések elméleti feldolgozása és a szovjet tapasztalatok átültetése. Helytelen a 'nyugati' marxista irodalom külön választása. A polgári klasszikusok magyar nyelvű újrakiadása a minimumra csökkentendő. A tervgazdálkodás problémái kellene, hogy a javaslat legfontosabb részét képezzék, itt a fö problémák nincsenek kiemelve. Elvileg helytelen 'világgazdaságról' beszélni. Nem helyes külön bibliográfiai központot létesíteni, nem helyes számviteli, stb. intézet létesítése, e munkák részben a Közgazdaságtudományi Intézet, részben a Tervhivatal, stb. keretében elvégezhetők. A szövetkezeti kérdés jobban kiemelendő, de nem tárgyalandó mint külön fejezet. A javaslat vegye figyelembe a műszaki és gazdasági főiskolák igényeit." Alexits György már augusztus 11-ére aktíva ülést hívott össze „a közgazdaságtudomány ötéves tervével kapcsolatos megbeszélésre", 3 5 de a közgazdaságtudomány terve nem került újra a Pártkollégium elé. 9. A neveléstudomány ötéves terve Utolsóként tárgyalták meg a pedagógia tervét. Az előterjesztés 3 6 első fejezetében a fő feladatokat vázolta fel, majd az intézményrendszert, a harmadik fejezet a kutatási témákat tartalmazta és az utolsó szólt a tervezett kiadványokról. A tervezet négy pontban 111
