Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - A) Pártdöntés a Tanács létrehozására

Az MKP tudománypolitikáját az 1945-ben megalakult Értelmiségi Bizottság és az Értelmiségi Osztály formálta. 1945 és 1948 között az Értelmiségi Bizottság tagjai voltak többek között Fogarasi Béla, Lukács György, Orbán László, Weil Emil, Zentai Béla. Az Értelmiségi Osztály vezetője 1947^18-ban Kállai Gyula volt. A fennmaradt dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy már az MKP-ban formálódott, de még nem alakult meg a párt tudománypolitikájának irányítására a „Tudományos Bizottság". A Magyar Tudományos Tanács iratanyagában megtalálható tervezet szerint a Tudományos Bizottság feladata: „A magyar tudományos élet a) demokratikus reformjának, b) racionális megszervezésének, és c) tervszerű munkájának központi irányítása és ellenőrzése." Hatásköre kiterjed az ország összes egyetemeire és főiskoláira, az ország tudományos és kutató intézeteire, a múzeumokra, tudományos könyvtárakra, a dokumentációra, a Tudományos Akadémiára, továbbá a külföldi magyar tudományos intézetekre és lektorátusokra, a külföldi tudományos kapcsolatokra, az Országos Ösztöndíj Tanácsra, a tudományos egyesületekre és szövetségekre, a tudományos folyóiratokra. Miután ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek az irányítása állami vonalon az adott időpontban megoszlott a Vallás- és Közoktatási Minisztérium (továbbiakban: VKM) VI. és X. ügyosztályai és a Földmüvelésügyi Minisztérium (továbbiakban: FM) között, a tervezetben követelményként fogalmazták meg: „az állami hivatalok racionalizálása során gondoskodni kell arról, hogy a Tudományos Bizottság hatáskörébe tartozó szerveket állami vonalon a kultuszminisztérium VI. Ügyosztályára és a létesítendő Tudományos Tanácsra koncentráljuk".

3 A tervezet munkaközösségek szervezését irányozta elő, amelyek a döntő tudományszakokon biztosítják a marxizmus vezető szerepének a megszervezését, „a hozzájuk tartozó területen a Párt ideológiai vezetéséről gondoskodnak". Személyi kérdésekben a szakkádertanácsok véleményére támaszkodva kívánt a Tudományos Bizottság javaslatokat tenni a Kádertanácsnak a tudományos élet vezető állásainak (egyetemi tanárok, a tudományos intézetek vezetői, akadémiai tagság) betöltésére. A Tudományos Bizottság személyi összetételére a következő elképzelés fogalmazódott meg: tagjai „a szakkádertanácsok felelősei" (a bölcsészettudományi: Andics Erzsébet, az orvosi: Weil Emil, a műszaki: Zentai Béla és a közgazdaságtudományi: Berei Andor), a VKM államtitkára: Alexits György, a Tudományos Tanács kijelölt főtitkára, a VKM VI. főosztályának vezetője: Szántó György és a Társadalmi Szemle főszerkesztője: Fogarasi Béla. Titkár: Lakatos Imre. Lukács György és a közgazdász Nagy Tamás neve, mint „bevonható elvtárs" szerepelt az iraton. 1948. május 7-én tárgyalta az MKP Politikai Bizottsága (továbbiakban: PB) az Értelmiségi Osztály előterjesztésében a Tudományos Tanács létrehozására vonatkozó javaslatot.

4 A javaslat szerint a tudományos kutatás és a tudományos intézmények országos irányítására Tudományos Tanácsot kell felállítani, amelynek hatáskörébe tartozik a legfontosabb országos érdekű tudományos kutatások programjának a kidolgozása, kidolgoztatása „a legjobb tudományos erők bevonásával", a tudományos kutatások személyi feltételeinek, anyagi eszközeinek felmérése, a bel- és külföldi tudományos intézetek munkaprogramjának koordinálása, és az országos érdekű kutatási programok végrehajtásának az ellenőrzése, egyetemi tanárok, kutatóintézeti vezetők kinevezésének véleményezése, „mindennemű tudományos munka támogatására fordítandó összeg feletti rendelkezés". E mellett feladatai között szerepelt az egyéni kutatások támogatása, új tudományos inté10