Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

I. - 1. A Magyar Tudományos Tanács létesítése - A) Pártdöntés a Tanács létrehozására

zetek irányítása, a tudósképzés rendszerének kiépítése, az ösztöndíjak felügyelete, a tudományos könyvkiadás átszervezése. A hatáskör és a feladatok egyértelművé teszik, hogy a Tudományos Tanács felállításával a tudományos élet központi állami irányítás alá kerül. A határozat végrehajtása esetén létrejön az az állami szerv, amelyen keresztül érvényesíteni lehet a párt, a Tudományos Bizottság irányító szerepét. A PB bizottságot küldött ki a részletek és a törvénytervezet kidolgozására. A bizottság tagjai voltak: Gerő Ernő, Révai József, Kállai Gyula, az Értelmiségi Osztály vezetője, Szőnyi Tibor, a Káderosztály vezetője és Rusznyák István egyetemi tanár. Az 1948 júniusában a két munkáspárt egyesülésével létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (továbbiakban: MDP). Az MDP alakuló kongresszusán elfogadott programnyilatkozat kimondta: „Az eredményes tudományos kutatás biztosítására meg kell szervezni a tudományos munka tervszerűségét. Meg kell teremteni a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét."

5 Az MDP-n belül megalakult a Tudományos Bizottság, amely munkatervet dolgozott ki a tudományos kutatás és a felsőoktatás intézményrendszerének az átalakítására.

6 E dokumentum készítői a legfontosabb feladatként a tudományos kutatásnak és a felsőoktatásnak a tervgazdálkodás szolgálatába állítását jelölték meg sajátos stílusban: „Tudománypolitikánk most következő szakaszának alapvető feladata tudományos gépezetünk mozgósítása a tervgazdálkodás szolgálatában. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, gyökeresen át kell alakítani ezt a gépezetet, meg kell szüntetni anarchiáját és izolált sejtekre bontottságát és átgondolt, a termelés szükségleteivel konkrét kapcsolatban álló munkatervnek kell alárendelni." A munkaterv ezzel összefüggésben a következő feladatokat jelölte meg: a Tudományos Tanács törvénybe iktatása augusztus 15-ig, „adminisztrációjának" felállítása augusztus 25-ig. „A magyar tudományos üzemek statisztikájának feldolgozása és kiértékelése, az Országos Műszerkataszter tudományos szektorának felállítása: a magyar kutatómunka »központi kapcsolatok táblájának« felállítása október l-ig". Az Országos Tudományos Terv elkészítése ugyancsak október 1 -ig. A Tudományos Bizottság három konkrét feladatot is kijelölt a Tudományos Tanács számára: „Műegyetem és Technológiai Intézet működésének koordinálása" szeptember 1-i határidővel. „Központi Laboratórium szervezésének előkészítése" október l-ig, és a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet újjászervezése szeptember l-ig. A Tudományos Tanács munkájának elősegítésére szükségesnek tartották Dokumentációs Központ felállítását október l-ig és az Országos Könyvtári Központ átszervezését ugyancsak október 1 -ig. A program részletes feladatsort és ütemtervet fogalmazott meg a felsőoktatás átszervezésére, amit azzal indokolt, hogy „egy ilyen Országos Tudományos Terv szerint dolgozó tudományos életnek új, újtípusú káderekre van szüksége." „A régi szakkáderek sorait pedig át kell rendezni, arccal a termelés és az országos progresszív természettudományi és társtudományi (sic!) műveltségének emelése felé fordítani." A Tudományos Bizottság szükségesnek tartotta „a szükségleteknek megfelelő számú káder képzése céljából" a felső oktatásban a „tervezett létszám", a felvételi vizsgák bevezetését, hogy „a szelekció politikai és szakszempontból egyaránt a lehető legjobb kádert vigye be az egyetemre." Célul tűzte ki a professzori kar személyi összetételének politikai szempontok szerinti átalakítását: „Az ország egyetemein a professzori kar legreakciósabb elemei eltávolítandók, helyükre progresszív tudósaink meghívandók." Tartalmazta a munkaterv két új egyetem felállításának ütemezését is: „A tervgazdálkodás vezérkara marxista 11