Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
tása a hazai nyelvtudományban. 3. A nyelvtudomány széles körű felhasználásának biztosítása és elsősorban a közérdekű nyelvtudomány megteremtése." A magyar nyelvészet területén a feladatokat a mai magyar nyelv és a régi magyar nyelv kutatásával összefüggésben jelölték ki. A témakörök: Nyelvjárás kutatás (nyelvatlasz előkészítése, nyelvjárási szótár, nyelvjárási monográfiák megírása); csoportnyelvek (azonos foglalkozási csoportok nyelvhasználata, különböző foglalkozási csoportok szókincsének összehasonlító feldolgozása); köznyelv (rendszeres magyar leírónyelvtan, „tüzetes magyar nyelvtan", képes magyar értelmező szótár). A régi magyar nyelv kutatása területén megjelölt témakörök: Helyesírástörténet, nyelvtörténeti források, adattárak, nyelvtörténeti összefoglalások (egyes nyelvemlékek nyelv állapotának feldolgozása, a magyar nyelvtörténet egyes korszakainak szinkronvizsgálata, szókincsünk finn-ugor, szláv, stb. keletkezésű állománya). Az általános nyelvészeti kutatásokkal összefüggésben két feladatot emelt ki a tervezet: „a szovjet nyelvtudomány mai állásának, módszertani kérdésekben lefolyt vitáknak az ismertetése, szakmunkák sorozatos lefordítása", illetve „a folytatandó nyelvészeti kutatómunka általános jellegű eredményeinek a leszűrése " (súlypontok: társadalmi átalakulás és nyelvi változás; nyelv- és gondolkodás; a nyelv funkciói). Gazdag tematikát tartalmazott az előterjesztés „az idegen nyelvészet" címszó alatt felsorolt kutatási területekre vonatkozóan. Itt szerepeltek az orosz és más szláv nyelvek, a finn-ugor nyelvészet, a romanisztika, az orientalisztika területén kutatandó témakörök. A tervnek a közérdekű nyelvészeti munka feladataival foglalkozó része az egyetemi oktatással összefüggő jegyzetek, tankönyvek elkészítését, illetve a különböző kétnyelvű szótárak megírását, szakmai szótárak megjelentetését, a nyelvészet eredményeinek a középfokú oktatás számára történő feldolgozását sorolta fel. A feladatok között szerepelt: Fonetika és nyelvjárási olvasókönyv színészek és színinövendékek számára, továbbá „a közérdekű nyelvtudomány megteremtése a Magyar Nyelvőrön keresztül". A Pártkollégium a következő kiegészítéseket igényelte, illetve az előterjesztéshez a következő megjegyzéseket fűzte: „1. Elkészítendő egy új, igen komoly (!) magyar magyarázó, értelmező szótár. 2. Mint súlyponti kérdés kiemelendő egy nagyon komoly (!) magyar-orosz nyelvtan és magyar-orosz és orosz-magyar nagy szótár kidolgozása. 3. Új, hiteles helyesírási útmutatót kell készíteni. 4. A nyugati nyelvek között legfontosabbnak gyakorlati szempontokból az angol tekintendő. 5. Szókincsünk szláv keletkezésű állományának kérdése kiemelendő, hogy megmutassuk hogy kaptunk is valamit a szlávoktól, nem csak szétvertük az itteni szláv államot." (!) 2 6. A régészet ötéves tervének fő szempontjai Az előterjesztés 2 8 négy részből állt. Az első rész a fő szempontokat tartalmazta: „1. Az ötéves terv folyamán arra kell törekednünk, hogy az archaeologia az elmúlt korok társadalmának életét igyekezzék a leletek alapján megvilágítani. 2. Meg kell ismertetnünk a magyar kutatást a Szovjetunió régészeti kutatásainak eredményeivel, a magyar anyag kiértékelésénél fokozottabb mértékben tekintetbe kell venni a szovjet régészeti eredményeket. A Szovjetunió régészeti tudománya előtt ismertetnünk kell a magyar régészeti kutatás eredményeit." A második rész az ásatások tervét tartalmazta régészeti korszakonként megjelölve a lelőhelyeket. Középkori ásatások nem szerepeltek 108
