Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)

II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata

az ásatási tervben a honfoglalás korával a régészeti korok lezárultak. A harmadik részben a tervezett kiadványokat sorolták fel, az ásatások eredményei publikálása mellett 12 témát jelöltek meg. Itt sem maradt el a szovjet régészeti eredmények publikálásának kötelező feladata: „A magyar kiadványok ívszámán felül még kb. ezek ívszámának 50 %-át szovjet munkák publikálására fordítjuk." A negyedik rész a kiállítások rendezésével összefüggő feladatra utalt, megemlítve a múzeumok fejlesztésének szükségességét. A Pártkollégium véleményét a jegyzőkönyv így sommázta: „A Kollégium a tervet általában elfogadta."

2

9 7. A néprajztudomány ötéves tervének fő szempontjai Az előterjesztés igen vázlatosra sikerült.

3

0 Az alig másféloldalas iratban négy fő témakörtjelöltek meg: I. A magyar jobbágyság életmódja. (Összhangban a történettudományi ötéves tervvel.) Ezen belül: 1. A középkori parasztmozgalmakkal összefüggésben jobbágyfalvak ásatása, okmánytári anyag szemléltető felhasználása. 2. A függetlenségi mozgalmakkal összefüggésben a jobbágyélet összegyűjtött tárgyi emlékeinek feldolgozása és kiállítási anyag összeállítása. 3. A majorsági gazdálkodás, zselléreskedés következményei a jobbágyi életmódra a XVII-XIX. században. II .A Szovjetunió népeinek etnográfiája. (Fordítások és rövid feldolgozások a Szovjetunió finn-ugor népei, szláv népei, török-tatár népei vonatkozásában.) III. „A népi demokráciák (különös tekintettel a közvetlen szomszédokra). A jobbágyság életmódja összevetve a magyarországi jobbágy életével, összhangban az I. témakör pontjaival." IV. „Etnográfiai parallelek. (Feldolgozások, különösen szovjet anyag alapján, nagy szovjet anyag fordítása.)" Az előterjesztés megemlítette, hogy e kutatási terv fő kidolgozója az Egyetemi Néprajzi Intézet lesz, amelynek három tervezett részlege a következő: Magyar Néprajzi Tagozat, Általános Néprajzi Tagozat, a Szovjetunió népeinek etnográfiai tanulmányozása. Azt is rögzítették, hogy „hasonló szellemben működik az ötéves terv folyamán az újjászervezett Néprajzi Társaság is" és így épülne fel a Néprajzi Múzeum kiállítása is. A Pártkollégium nem tartotta megfelelőnek az előterjesztést. Úgy határozott, hogy „a javaslat a terv készítőivel még egyszer megtárgyalandó a következő szempontok alapján: A tervből hiányzik a módszertani rész. Nincs eléggé kiemelve a néprajzban dúló, dívó sovinizmus elleni küzdelem és a környező népek kölcsönhatása. Hiányzik a javaslatból a munkás folklór kérdése."

3

1 Ortutay Gyula nem vett részt a Pártkollégium ülésén, holott csaknem minden tudományág képviselője meghívottként jelen volt. Az iratokban nem találtam utalást, magyarázatot arra, hogy miért ez a gyenge, alig több, mint egy oldalnyi vázlat került a Pártkollégium elé, amikor a Társadalomtudományi Szakosztálynak június eleje óta birtokában volt a néprajznak egy részletes, intézményekre bontott ötéves terv tervezete. A májusi szakosztály ülés után Ortutay munkatársaival kidolgozott/kidolgoztatott a három néprajzi intézmény számára (az egyetemi néprajzi intézet, a Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum) egy igen részletes ötéves tervet. Ezt a terjedelmes tervezetet Ortutay megküldte Gerőnének június 10-én a következő levél kíséretében: „Kedves Erzsébet! Mellékelten eljuttatom néprajzi intézményeink ötéves tudományos 109