Kónya Sándor: A Magyar Tudományos Tanács 1948–1949 (A MTAK közleményei 35. Budapest, 1998)
II. - 2. Kísérlet ötéves tudományos terv kidolgozására - C) A Társadalomtudományi Szakosztály javaslata
jába a következő állítandó be: 1. Egész új, egységes jogrendszerünk tudományos megalapozása a jog minden területén, és azon állami jellegű intézmények és intézetek tudományos megalapozása, amelyet létrehoztunk (!) vagy létrehozni szándékozunk. 2. A népköztársaság alkotmánya feldolgozandó és könyv írandó az alkotmányról elemi iskolák, a középiskolák, a főiskolák részére és megírandó egy könyv részben vezető funkcionáriusaink, részben a nagyközönség számára."" 4 A terv új változata 1949. október 22-i dátummal készült el. Az átdolgozott tervezet 2 5 szerzői igyekeztek érvényesíteni a Pártkollégium határozatát. A terv súlypontjait a következőképpen határozták meg: „I. A jogtudományi és államigazgatási kutatómunka megszervezése az Állam- és Jogtudományi Intézet útján. II. A jogtudomány vonalán: 1. Új jogrendszerünk és egyes jogágazatok tudományos megalapozása, döntő kérdések monografikus feldolgozása. 2. Népköztársaságunk alkotmányának tudományos feldolgozása és eljuttatása az iskolákba és a dolgozó nép közé. III. Az államigazgatás-tudomány vonalán: 1. Az államigazgatás-tudomány elvi kérdéseinek feldolgozása, e tudomány megalapozása. 2. Népi demokratikus államigazgatásunk fontosabb konkrét kérdéseinek monografikus feldolgozása." A javaslat a továbbiakban részletezte a felállítandó intézet szervezetét (Jogtudományi Osztály, Államigazgatási Osztály, Dokumentációs Osztály, Könyvtár), majd a súlyponti tematikai feladatokat határozta meg részletesebben. Itt csak a II. súlyponti feladat kibontását mutatjuk be, érzékeltetve az átdolgozás jellegét. II. Új jogrendszerünk és egyes jogágazatok tudományos megalapozása, döntő kérdések monografikus feldolgozása. Ezen belül az állam- és jogelmélet területén fő téma: monográfia a népi demokratikus állam és jog jellegéről és osztálytartalmáról. Melléktémák: „A magyar népi demokrácia jogának szerkezeti felosztása, a magyar állam és jogelmélet kritikája, beleértve a tételes jogok elméletét is." A tulajdonjog területén a fő téma: monográfia készítés a népi demokrácia tulajdoni viszonyainak alakulásáról. A büntetőjog területén a Btk. általános részének monografikus feldolgozását jelölték meg fő témának, „vezető szempont: a népi demokrácia állami és gazdasági rendjének védelme". A nemzetközi jog területén „a kutatások súlypontjába annak a békepolitikának nemzetközi jogi vonatkozásait kell helyezni, melyet Magyarország a Szovjetunió vezette béketáborban folytat". Azért a jogtörténet feladatainak a kijelölése sem maradt el. Taktikusan a felsorolt feladatok elvégzéséhez, mint szükséges feltételt jelölték meg „a szovjet állam- és jogtudomány ismerete" mellett, a marxista magyar jogtörténet megírását és nem a Corpus Jurisból hiányzó törvények kiadásával kezdték a résztémák kijelölését, hanem a Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak jogtörténetének a feldolgozásával, majd „előkészítjük az anyagot az 1790-ig visszamenőleg megírandó jogtörténeti monográfiához. Az 1848/49. népképviseleti országgyűlés törvényeit kiadjuk." Az alkotmány tudományos feldolgozásával összefüggésben három müvet vettek tervbe: egy tudományos monográfiát, kisebb monográfiát a jogászközönség és az egyetemi oktatás céljaira, és egy középiskolai tankönyvet. Hasonló jelleggel dolgozták ki az államigazgatási tudomány kutatási feladatait is. Az átdolgozott terv nem került a Pártkollégium elé. 5. A nyelvtudományi ötéves terv főbb szempontjai Az előterjesztést a Pártkollégium július 30-án tárgyalta. 2 6 Az előterjesztés a terv általános célját a következőképpen fogalmazta meg: „1. A polgári nyelvtudomány által elmulasztott adatgyűjtő munka elvégzése. 2. A marxista nyelvészeti módszer meghonosí107
