Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

nevében is a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál (20) húsz drb. egyenként (100) száz aranykorona névértékű Magyar Nemzeti Bank részvényt jegyzett, azokat teljes összegben előre kifizette s a M. T. Akadémia vagyonát kezelő Magyar Földhitelintézetnél letétbe helyezte. Ezen alapítvány felhasználására nézve a következők rendeltetnek: I. A tőke, mint „Több részvénytársaság hozzájárulásával létesített Serbán Jánosalapítvány" kezelendő az Akadémia vagyonában. II. A tőke jövedelme mindenkor a mezőgazdaság, közgazdaság, vagy az ezekkel kapcsolatos tudományágak körében a következőképpen használható fel: 1. Olyan megjelent műnek jutalmazására, amely tudományos vagy irodalmi jelentőségénél fogva jutalomra méltó. A díj nem osztható meg. A díjat bárkinek csak egyszer lehet odaítélni. A díj nőnek is kiadható. Ha a jutalmazott a díj odaítélése időpontjában már nem volna életben, a jutalom özvegyét, ha özvegye nincs, törvényes leszármazóit illeti. A törvényes leszármazók hiányában az Akadémia az összeget a következő pontokban jelzett célok valamelyikére használhatja fel. 2. Fordítható a kamat olyan érdemes tudós munkásságának megjutalmazására is, aki szakmájában hosszabb időn át sikerrel dolgozott. 3. Amennyiben az 1. és 2. pontok valamely évben nem alkalmazhatók, a kamatokat az Akadémia által kitűzött s az év során jutalmazásra kerülő nemzetgazdasági pályatételek pályadíjainak emelésére vagy az Akadémia nemzetgazdasági bizottsága kiadásában megjelenő munkák nyomdai kiállításának költségeire lehet felhasználni. 4. Az Akadémia a kamatokat egy vagy több jutalomtétel kiírására is fordíthatja. III. A kamatok felhasználása, illetőleg a jutalom odaítélése tárgyában javaslattételre az Akadémia évenként január havában vegyes bizottságot küld ki. A vegyes bizottságba az igazgató-tanács két tagot, a II. és III. osztályok pedig szintén két —két tagot választanak. A bizottság elnöke a nemzetgazdasági bizottság mindenkori elnöke. A bizottság jelentését a nemzetgazdasági bizottság által megbízott egyik tag szerkeszti. Szavazati joguk van az igazgató, tiszteleti és rendes tagoknak. A nagygyűlés titkos szavazással, kétharmad szótöbbséggel dönt. Ha a kétharmad többséget senki sem nyeri el, a nagygyűlést követő összes ülés egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Ha a többséget akkor sem kapná meg senki, a kamatjövedelem a II. szakasz 2. és 3. pontjaiban nyilvánított célokra fordítandó, esetleg a tőkéhez csatolandó. A nagygyűlés, illetőleg az azt követő összes ülés eltérhet a bizottság javaslatától és a díjat olyannak is odaítélheti, akit a bizottság nem hozott javaslatba, de akit az ülésnek szavazatra jogosított egyik tagja élőszóval ajánl. IV. A költségvetés megállapításával kapcsolatban, ha ez a pénzügyi és gazdasági helyzethez képest indokoltnak mutatkozik, az igazgató-tanács akképpen is határozhat, hogy az alapítványi tőke kamatait két vagy több éven át összegyűjti és a II. rész 1., 2., és 3. vagy 4. pontja értelmében egy összegben fogja felhasználni. 15. Unghváry László alapítványa 178. §. Az Unghváry László-féle faiskola, szőlő- és borgazdasági részvénytársaság ceglédi bejegyzett cég meghatalmazott ügyvédje, dr. Lengyel Zoltán budapesti ügyvéd, 1921. március közepén kelt levelében (400. sz.) bejelentette, hogy megbízói (abban az 290