Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

időben egy millió korona névértékű) értékpapírt bocsátanak az Akadémia rendelkezésére, abból a célból, hogy az értékpapírok jövedelméből évenként 10% a tőkéhez csatoltassék, a jövedelemnek fennmaradó része pedig összegyűjtve, tízévenként kiadassák annak a magyarnak, aki a magyarság ügyének egész területén (a pártpolitika kizárásával) „a magyarság ügyének a legnagyobb szolgálatot tette". Az Akadémia az alapítványt elfogadván, ehhez képest az említett alapítvány kamataiból tízévenként díjat tűz ki, mely első ízben az 1930. évi nagygyűlésen adatik ki. Az alapítvány kezelésére és a jutalmazás feltételeire, valamint egyéb részletekre nézve az igazgató-tanács és az összes ülés 1921. június 20-án a következőket állapították meg: 1. Az Akadémia az alapítványt akként kezeli, hogy az alapítvány céljára letett értékpapírokat az Akadémia rendelkezésére álló többi értékkel együtt, de „Unghváry László-örökalapítvány" címén külön ellenőrizteti. A papírok jövedelméből évenként legalább 10%-ot a tőkéhez csatol, a jövedelemnek fennmaradó részét pedig tíz éven át tőkésíti, illetve ezen összegyűlt jövedelmet elsőrendű magyar bankpapírokba vagy elsőrendű magyar ipari papírokba fekteti és költségvetésében mind a tőke, mind a jövedelem összegét évenként külön —külön feltünteti. 2. Az alapítvány tőkeösszege az évi szaporodással együtt minden időkre megőrzendő. Az alapítvány céljának, jellegének és kezelésének megváltoztatása nélkül jogában áll az Akadémiának, hogy bárkinek további anyagi hozzájárulását elfogadja és azt az alapítványhoz csatolja. Az alapítvány jövedelmei tízévenként kiadatnak az alábbi rendelkezések szerint. 3. A díj odaítélése tárgyában javaslattételre az Akadémia első ízben 1929. december havában, azután minden tizedik év december havában vegyes bizottságot küld ki. A bizottságba titkos szavazással az igazgató-tanács három tagot, mindegyik osztály két —két tagot választ. Az Akadémia elnöke, másodelnöke és a főtitkár hivatalból tagjai a bizottságnak, melynek ülésein az Akadémia elnöke, távollétében a másodelnök elnököl. 4. A bizottság jelentését a többséget alkotó tagok egyike szerkeszti és terjeszti elő a nagygyűlés ülésén. (5. pont.) 5. A díjat a nagygyűlés második napján az összes ülést megelőzőleg tartandó elegyes ülés ítéli oda. Ezen ülésen az igazgató, tiszteleti és rendes tagoknak van szavazati jogok. A díj odaítélése tárgyában titkos szavazással kétharmad szótöbbség dönt. Amennyiben a kétharmad többséget senki sem nyeri el, az eljárás a következő évi nagygyűlésen megismételendő. Ha ekkor sem kapná meg senki a kétharmad többséget, akkor a kamatok a tőkéhez csatolandók. 6. Az elegyes ülés eltérhet a bizottság javaslatától és a díjat olyannak is odaítélheti, akit a bizottság javaslatba nem hozott, hanem az elegyes ülésnek egyik szavazatra jogosított tagja élőszóval ajánlott. A díj ajánlatba hozott két egyén közt megosztható. 7. A díj annak a magyar honosnak ítélhető oda, aki a magyarság ügyének a nemzet jövője szempontjából a legnagyobb szoltálatot tette. 8. Az idő szerinti napi politika körébe eső működés jutalmazása ki van zárva. A díjat bárkinek csak egyszer lehet odaítélni. A díj nőnek is odaítélhető. Egyéb tekintetben az Akadémia a díj odaítélésében nincs korlátozva. 9. A díj első ízben bárkinek odaítélhető, aki 1914. augusztus hó 1-én még életben volt; később minden olyan magyarnak, aki az előző díj odaítélését túlélte. 291