Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

Az alapítvány vagyona a M. T. Akadémia tulajdonát képező vagy általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönítetten kezelendő, egyébként az Akadémia az Alapítvány kezelé­sében teljesen önállóan jár el. V. A tőke jövedelme a következő módon használható fel: 1. Az előző két évben megjelent, a közgazdasági tudományok körébe tartozó olyan műnek jutalmazására, amely tudományos jelentőségénél fogva a jutalomra méltónak mutatkozik. A díj nem osztható meg. A díjat bárkinek csak egyszer lehet odaítélni. Ha a jutalmazott a díj odaítélésének időpontjában már nincs életben, a jutalom öz­vegyét, özvegy nem létében törvényes leszármazóit illeti. Törvényes leszármazók hiá­nyában a M. T. Akadémia az összeget a 2. pont szerint használhatja fel. 2. Amennyiben az 1. pont valamely évben nem alkalmazható, a M. T. Akadémia a kamatokat valamely közgazdasági munka kiállítási költségeinek fedezésére használ­hatja fel. 3. A M. T. Akadémia a kamatokkal új jutalomtétel vagy több jutalomtétel kiírása céljából is rendelkezhetik. A kamatok felhasználása, illetőleg a jutalom odaítélése tárgyában a M. T. Akadémia 1927-től kezdve a Nemzetgazdasági Bizottság javaslatára a nagygyűlésen határoz. A M. Tud. Akadémia a díj kiadását megelőző évi nagygyűlésen figyelmezteti a juta­lom körébe eső munkák szerzőit, hogy művüket a kitűzött határidőig a M. T Akadémia főtitkári hivatalához küldjék be. E figyelmeztetés azonban nem zárja ki, hogy be nem küldött munka, amelyről a bírálóknak tudomásuk van, jutalomban részesülhessen. VI. Ha ez a pénzügyi helyzethez és a nyomdai árakhoz képest indokoltnak mutatko­zik, a M. T. Akadémia akként határozhat, hogy a tőke kamatait több éven át, de legfel­jebb négy éven keresztül összegyűjti és a fennebbiek (V pont 1 — 3. alpontok) értelmé­ben egy összegben használja fel. 13. Sámuel-Kölber alapítvány 176. §. Néhai Sámuel Alajos prépost 1856-ban kelt végrendeletében 1000 forintot hagyományozott oly célból, hogy annak kamatait évenként a legjobb nyelvtudomá­nyi értekezés szerzője kapja. 1924 óta az alapítvány kiegészítőjéről „Sámuel-Kölber­jutalomnak" neveztetik. E tőke a világháború folyamán megsemmisült. Az Akadémia azonban e célra a sajátjából a nagygyűlésen évenként 200 pengő jutalmat ad ki, oly szorosan nyelvészeti értekezésnek, melyet a közelebb lefolyt évben akár külön, akár gyűjteményben megjelent nyelvészeti értekezések között a nyelvtudományi osztály leg­jobbnak ítél. Kivétetnek mindazáltal: a) változatlan második kiadások; b) olyan dolgo­zatok, melyekben a tárgy személyekkel van összenőve; c) akadémiai vagy más jutalmat nyert pályamunkák. 14. Serbán János-alapítvány 177. §. A Magyar Sertéshizlaló és Húsipari R. T. néhai Serbán János nyug. miniszte­ri tanácsos emlékére az általa szervezett és irányított közgazdasági vállalatok, névsze­rint a Magyar Élelmiszer Szállító és Árukcreskedelmi R. T, a budapesti Központi Tej­csarnok R. T., a Viktuália Kereskedelmi R. T., a Magyar Föld R. T, a Budapesti Általá­nos Tejcsarnok R. T., a Vetőmagnemesítő és Értékesítő R. T és a Sertésnagyvágó R. T. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom