Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

32. fj. Az elegyes ülések tárgyai: az elnökök és főtitkár választása, valamint az 56. §-ban jelzett esetben az alapszabályok változtatása tárgyában szavazás, az ugyanazon §-ban szabályozott módon. 33. §. Hogy a végzéseknek érvényök legyen: az osztályi és igazgatósági ülésekben legalább 9, az összes ülésekben legalább 12, a nagygyűlésen s az elegyes ülésben leg­alább 25, szavazattal bíró tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlősége esetében nem hozatik határozat. 34. §. Az elsorolt ülések oly ügyeket, melyek folytonos munkásságot, vagy bővebb megvitatást vagy tervezést igényelnek, bizottságokhoz utasítnak. A bizottságok vagy állandók, vagy ideiglenesek. Az állandó bizottságokra bizonyos folyó munkák és teendők, gyűjtések, nyomozá­sok, könyvkiadások bízatnak. Tagjaikat vagy közvetlenül, vagy az illető osztály ajánla­tára az összes ülés választja, ha szükségesnek látszik, meghívott tagokul oly szakférfiak közül is, kik nem tagjai az Akadémiának. Az ideiglenes bizottságokat az illető ülés bizonyos munkák, pályairatok, fontos in­dítványok, számadások stb. megvizsgálására, minden külön alkalommal külön küldi ki, amennyiben lehet, saját kebeléből. Teendőik elvégeztével megbízatásuk megszűnik. 35. §. Az ünnepélyes közülés tárgyai: évi jelentés az Akadémia munkásságáról, em­lékbeszédek, tudományos és költői művek felolvasása, jutalmak, jutalomkérdések s az új választások kihirdetése. 36. §. Az osztályok ülései, valamint az összes és közülések nyilvánosak; szükség ese­tében az osztályülések és az összes ülések zártakká alakulhatnak. 37. §. Az osztályülésekben az osztályelnök, az Akadémia minden egyéb ülésein az akadémiai elnök, vagy távollétében a másodelnök elnököl; ezek jelen nem létében az elnöklés joga az osztályülésben az osztálybeli legrégibb tiszteleti vagy rendes tagok, összes ülésben a legidősb osztály-elnököt, igazgatósági és elegyes ülésben pedig a leg­régibb igazgató-tanácsi tagot illeti. Az osztályok háromévenként, tiszteleti vagy rendes a tagokból, és ugyanakkor a bizottságok is magok választják elnökeiket. 38. §. Mindenik osztály havonként 1—3 osztályülést, az összes Akadémia havonként egy összes ülést, évenként pedig egy nagygyűlést s ezzel összekötött ünnepélyes közü­lést, szükség esetén elegyes ülést tart; az elnök azonban bármelyik ülést soronkívül is összehívhatja. Az igazgató-tanács a szükséghez képest évenként legalább két ülést tart. VII. Fejezet Tisztviselők 39. §. Az elnök az összes Akadémia élén áll; képviseli hatóságok és magánosok irá­nyában, ügyeit közvetlenül vezérli, szabályainak pontos megtartása s határozatainak végrehajtása fölött őrködik. 40. §. Az elnököt az elegyes ülés, a tiszteleti, rendes és igazgatósági tagok titkos sza­vazatával, egyszerű szótöbbséggel, a belső tagok sorából, három évre választja. A há­rom év leteltével újra megválasztható. A választás az államfő megerősítése alá bocsá­tandó. 41. §. Az elnököt gátoltatása esetében a másodelnök pótolja. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom