Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
32. fj. Az elegyes ülések tárgyai: az elnökök és főtitkár választása, valamint az 56. §-ban jelzett esetben az alapszabályok változtatása tárgyában szavazás, az ugyanazon §-ban szabályozott módon. 33. §. Hogy a végzéseknek érvényök legyen: az osztályi és igazgatósági ülésekben legalább 9, az összes ülésekben legalább 12, a nagygyűlésen s az elegyes ülésben legalább 25, szavazattal bíró tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlősége esetében nem hozatik határozat. 34. §. Az elsorolt ülések oly ügyeket, melyek folytonos munkásságot, vagy bővebb megvitatást vagy tervezést igényelnek, bizottságokhoz utasítnak. A bizottságok vagy állandók, vagy ideiglenesek. Az állandó bizottságokra bizonyos folyó munkák és teendők, gyűjtések, nyomozások, könyvkiadások bízatnak. Tagjaikat vagy közvetlenül, vagy az illető osztály ajánlatára az összes ülés választja, ha szükségesnek látszik, meghívott tagokul oly szakférfiak közül is, kik nem tagjai az Akadémiának. Az ideiglenes bizottságokat az illető ülés bizonyos munkák, pályairatok, fontos indítványok, számadások stb. megvizsgálására, minden külön alkalommal külön küldi ki, amennyiben lehet, saját kebeléből. Teendőik elvégeztével megbízatásuk megszűnik. 35. §. Az ünnepélyes közülés tárgyai: évi jelentés az Akadémia munkásságáról, emlékbeszédek, tudományos és költői művek felolvasása, jutalmak, jutalomkérdések s az új választások kihirdetése. 36. §. Az osztályok ülései, valamint az összes és közülések nyilvánosak; szükség esetében az osztályülések és az összes ülések zártakká alakulhatnak. 37. §. Az osztályülésekben az osztályelnök, az Akadémia minden egyéb ülésein az akadémiai elnök, vagy távollétében a másodelnök elnököl; ezek jelen nem létében az elnöklés joga az osztályülésben az osztálybeli legrégibb tiszteleti vagy rendes tagok, összes ülésben a legidősb osztály-elnököt, igazgatósági és elegyes ülésben pedig a legrégibb igazgató-tanácsi tagot illeti. Az osztályok háromévenként, tiszteleti vagy rendes a tagokból, és ugyanakkor a bizottságok is magok választják elnökeiket. 38. §. Mindenik osztály havonként 1—3 osztályülést, az összes Akadémia havonként egy összes ülést, évenként pedig egy nagygyűlést s ezzel összekötött ünnepélyes közülést, szükség esetén elegyes ülést tart; az elnök azonban bármelyik ülést soronkívül is összehívhatja. Az igazgató-tanács a szükséghez képest évenként legalább két ülést tart. VII. Fejezet Tisztviselők 39. §. Az elnök az összes Akadémia élén áll; képviseli hatóságok és magánosok irányában, ügyeit közvetlenül vezérli, szabályainak pontos megtartása s határozatainak végrehajtása fölött őrködik. 40. §. Az elnököt az elegyes ülés, a tiszteleti, rendes és igazgatósági tagok titkos szavazatával, egyszerű szótöbbséggel, a belső tagok sorából, három évre választja. A három év leteltével újra megválasztható. A választás az államfő megerősítése alá bocsátandó. 41. §. Az elnököt gátoltatása esetében a másodelnök pótolja. 248