Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)
Dokumentumok
234. §. Ezek képezik a M. T. Akadémia ügyészének rendszerinti általános feladatát. Különös feladatai: a) Régibb, nem biztosított alapítványoknál, nemkülönben kint levő régibb, nem biztosított hagyományoknál, a lehetőségig oda hatni, hogy azok kellően biztosíttassanak, illetőleg beszolgáltattassanak a M. Tud. Akadémia javára — (tehát okirat-kötvény beszerzési, telekkönyvi bekebelezések stb. által). b) A már biztosított régibb alapítványoknál vagy pedig az újabb, de még nem biztosított alapítványoknál, hagyományoknál is törekedjenek arra, hogy az évi alapítványi kamatok mindenkor pontosan fizettessenek, és illetőleg, hogy a hagyományok összege mielőbb az Akadémia szabad rendelkezése alá jusson, a mennyiben pedig ez rövid idő alatt remélhető nem lenne, intézkedni kell, hogy a hagyomány a fizetésre kötelezett örökös vagy örökösök ellen az Akadémia javára szabályszerűen biztosíttassék. Az a) és b) pontokban foglalt föladatok, az esetek sokféleségénél fogva, különböző módon lévén betölthetők, a körülményeknek és czélszerűségnek leginkább megfelelő intézkedések megtétele az ügyész belátására bizatik. c) Mihelyt az ügyész azon meggyőződésre jut, hogy az Akadémia bármily követelése (legyen az alapítvány, hagyomány vagy adomány) a kellő biztosítást vagy fedezetet elnyerte, e körülmény az Akadémia igazgató-tanácsának bejelentendő, oly czélból, hogy az igazgató-tanács — a mennyiben az ügyészi előterjesztést elfogadja — a kellő biztosítást elnyert követelést mint activumot, az Akadémia vagyon-álladékába fölvétethesse, míg viszont, ha az Akadémia bármily jellegű követelése, mely eddig a vagyonálladékban activum gyanánt szerepelt, a több irányban megkisérlett behajtási eljárások daczára teljesen behajthatatlannak bizonyul — indokolt ügyészi előterjesztés teendő az Akadémia igazgató-tanácsához oly czélból, hogy a vagyonálladékból a behajthatatlannak bizonyúlt követelés összege töröltessék. d) Minden fontosabb ügyben, jelesül alapítványok hátralékos kamatainak per útján való behajtása, alapítványi tőkék felmondása, úgy ezeknek, mint a hagyományoknak per útján való behajtása, az Akadémia javainak terheltetése, elidegenítése (eladás vagy csere útján), birtokok haszonbérbe adása stb. eseteiben az igazgató-tanács utasítása előlegesen és idejekorán kikérendő. Nem szükséges azonban az igazgató-tanács előleges utasításának kieszközlése akkor, mindőn az előleges engedély kieszközlésével előállható késedelem az akadémiai javak s ezekkel járó jogok veszélyeztetésével járna, pl. birtokháborítások, bér- és haszonbér-hátralékok behajtása, alapítványok vagy hagyományok biztosítása stb., mely esetekben az ügyész az igazgató-tanács előleges jóváhagyásának kikérése nélkül, de későbbi bejelentés kötelezettsége mellett, mindazonáltal az elnökségnél, esetleg főtitkári hivatalnál rövid úton tett bejelentés és nyert jóváhagyás után, saját hatáskörében intézkedik. Különösen minden, a törvények által megengedett, előleges biztosítási, végrehajtási, zálogolási s az Akadémia javára szolgáló telekkönyvi bekebelezések stb. eseteiben. Az ügyész ezen intézkedéseket az Akadémia érdekében megtenni nemcsak jogosítva, de felelősség terhe alatt kötelezve is van. Hagyatéki vagy egyéb fontos ügyekben a bíróságon kívül vagy bíróság előtt kötni szándékolt egyességek, nemkülönben az Akadémia telekkönyvileg szerzett jogaira vonatkozó lemondási, törlési stb. nyilatkozatok tartalma idejekorán bejelentendő az igazgató-tanácsnak, úgyszintén a folyamatban levő perektől való elállás és a jogérvényes birói ítélettel eldöntött ügyeknek perújítással újra megindítása is stb. A peres és peren kívüli eljárásokban előforduló jogorvoslatok igénybe vétele az ügyész belátására bizatik. 239
