Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

lyázatot egy hazafias költeményre s a pályaművek közül műbecscsel biró, leghazafiasb­nak pályadíjul adja ki a kamatokat (200 korona) minden év április 6-án. Az Akadémia e jutalomra nézve a következőket állapítja meg: a) A Farkas — Raskó-jutalom minden évben kitűzetik hazafias költeményre, mely le­het hymnus, óda, elégia, dal, ballada, költői beszélyke, sőt tanköltemény és szatíra is. Az I. osztálynak joga van minden egyes esetben az előszámlált műfajok közül csak egy­re tűzni ki a jutalmat. b) A pályaművek beküldésének határnapja minden év szept. 30-ika. A pályázat eredménye a következő év márczius havában tartandó összes-ülésen tétetik közzé, mi­kor a jutalom nyomban kiadatik. c) A pályaművek megbirálásában az I. osztály által választandó három akadémiai tag jár el, a kik magok közül megbíznak egyet, hogy indokolt jelentést tegyen az összes ülésnek a pályázat eredményéről. d) A jutalom csak önálló becsű műnek adatik ki; ki nem adás esetében pedig az Aka­démia tőkéjéhez csatoltatik. e) A jutalmazott mű a szerző tulajdona marad, de ha azt önállóan vagy valamely fo­lyóiratban két hónap alatt ki nem adja, a tulajdonjog az Akadémiára száll. 17. Feridun bey alapítványa 105. §. El Sejjid Mehemmed Feridun bey, volt budapesti török főkonzul, Budapes­ten 1883 május 29-én kelt fővégrendeletében és két újabb keletű fiók-végrendeletében vagyonából 500.000 frankot hagyományozott a M. T. Akadémiának oly kikötéssel, hogy ez összeg évi kamatainak négyötödrészéből négy, egyenként 3200 koronás ösztöndíj lé­tesíttessék oly mohamedán hitű török honos ifjak részére, kik Magyarországon tech­nikai, mezőgazdasági, képzőművészeti és zenei tanulmányokat végeznek; a kamatok egyötödrésze, vagyis 3200 korona pedig évenként török—magyar irodalmi tanulmá­nyok és művek dotatiójára fordíttassák azzal, hogy ez összeg felhasználásáról az Aka­démia saját tetszése szerint intézkedhetik. Az alapítvány tevő 1903 október hó 4-én Badenweilerben elhalálozván, hagyatékára törvényes örököseinek igénye a török törvények értelmében megállapíttatott, s ezek, valamint az Akadémia között 1904 május 13-án oly értelmű egyezség köttetett, mely szerint az örökösök átengedik az Akadémiának azon 214,439 kor. 85 f ill. összeget, mely a Magyar Földhitelintézet számláján Feridun bey javára volt írva, a halála nap­jától esedékes kamatokkal együtt és beleegyeznek abba, hogy ez összeg kamataiból évenként 3200 korona török —magyar tanulmányok czéljaira felhasználtassék, a töb­bi pedig mindaddig tőkésíttessék, míg az Akadémia a tőke felszaporodásával abban a helyzetben lesz, hogy az örökhagyó végrendeleti intézkedésének megfelelő módon ele­get tehessen. Az Akadémia az alapítványról 1906 január 21-ikén kiállított és a vallás- és közok­tatásügyi miniszter által 1907 január 7-ikén jóváhagyott alapítólevél értelmében az őt megillető alapítványrésznek kamataiból, 1903 október 4-ikétől számítva, évenként 3200 koronát, két egyenlő részre megosztva, bocsájt az I. és II. osztály rendelkezésére oly czélból, hogy ez osztályok a rájok e czímen eső összegeket török —magyar nyelvészeti, irodalmi, néprajzi és történelmi kutatások és azokról szóló munkák költségeire fordít­sák. Az osztályok a Nyelvtudományi, ill. Történelmi Bizottság javaslatára ez összegek felöl, a mondott czél keretén belül, szabadon rendelkeznek s jogukban van az összege­ket, esetleg több éven át is, tanulmányutak, kutatások, gyűjtések, másolások czéljaira, 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom