Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

lyázatot egy hazafias költeményre s a pályaművek közül műbecscsel biró, leghazafiasbnak pályadíjul adja ki a kamatokat (200 korona) minden év április 6-án. Az Akadémia e jutalomra nézve a következőket állapítja meg: a) A Farkas — Raskó-jutalom minden évben kitűzetik hazafias költeményre, mely lehet hymnus, óda, elégia, dal, ballada, költői beszélyke, sőt tanköltemény és szatíra is. Az I. osztálynak joga van minden egyes esetben az előszámlált műfajok közül csak egyre tűzni ki a jutalmat. b) A pályaművek beküldésének határnapja minden év szept. 30-ika. A pályázat eredménye a következő év márczius havában tartandó összes-ülésen tétetik közzé, mikor a jutalom nyomban kiadatik. c) A pályaművek megbirálásában az I. osztály által választandó három akadémiai tag jár el, a kik magok közül megbíznak egyet, hogy indokolt jelentést tegyen az összes ülésnek a pályázat eredményéről. d) A jutalom csak önálló becsű műnek adatik ki; ki nem adás esetében pedig az Akadémia tőkéjéhez csatoltatik. e) A jutalmazott mű a szerző tulajdona marad, de ha azt önállóan vagy valamely folyóiratban két hónap alatt ki nem adja, a tulajdonjog az Akadémiára száll. 17. Feridun bey alapítványa 105. §. El Sejjid Mehemmed Feridun bey, volt budapesti török főkonzul, Budapesten 1883 május 29-én kelt fővégrendeletében és két újabb keletű fiók-végrendeletében vagyonából 500.000 frankot hagyományozott a M. T. Akadémiának oly kikötéssel, hogy ez összeg évi kamatainak négyötödrészéből négy, egyenként 3200 koronás ösztöndíj létesíttessék oly mohamedán hitű török honos ifjak részére, kik Magyarországon technikai, mezőgazdasági, képzőművészeti és zenei tanulmányokat végeznek; a kamatok egyötödrésze, vagyis 3200 korona pedig évenként török—magyar irodalmi tanulmányok és művek dotatiójára fordíttassák azzal, hogy ez összeg felhasználásáról az Akadémia saját tetszése szerint intézkedhetik. Az alapítvány tevő 1903 október hó 4-én Badenweilerben elhalálozván, hagyatékára törvényes örököseinek igénye a török törvények értelmében megállapíttatott, s ezek, valamint az Akadémia között 1904 május 13-án oly értelmű egyezség köttetett, mely szerint az örökösök átengedik az Akadémiának azon 214,439 kor. 85 f ill. összeget, mely a Magyar Földhitelintézet számláján Feridun bey javára volt írva, a halála napjától esedékes kamatokkal együtt és beleegyeznek abba, hogy ez összeg kamataiból évenként 3200 korona török —magyar tanulmányok czéljaira felhasználtassék, a többi pedig mindaddig tőkésíttessék, míg az Akadémia a tőke felszaporodásával abban a helyzetben lesz, hogy az örökhagyó végrendeleti intézkedésének megfelelő módon eleget tehessen. Az Akadémia az alapítványról 1906 január 21-ikén kiállított és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1907 január 7-ikén jóváhagyott alapítólevél értelmében az őt megillető alapítványrésznek kamataiból, 1903 október 4-ikétől számítva, évenként 3200 koronát, két egyenlő részre megosztva, bocsájt az I. és II. osztály rendelkezésére oly czélból, hogy ez osztályok a rájok e czímen eső összegeket török —magyar nyelvészeti, irodalmi, néprajzi és történelmi kutatások és azokról szóló munkák költségeire fordítsák. Az osztályok a Nyelvtudományi, ill. Történelmi Bizottság javaslatára ez összegek felöl, a mondott czél keretén belül, szabadon rendelkeznek s jogukban van az összegeket, esetleg több éven át is, tanulmányutak, kutatások, gyűjtések, másolások czéljaira, 204