Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

Ugyanis az akadémiának, eddigi háromosztályú Értesítője helyett, 1867. jan. 1-től fogva kétrendű közlönye van: 1) A Magyar Tudományos Akadémiai Értesítője. 2) Értekezések. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 61. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője egy oly, apró füzetekben folytonosan megjelenő folyóirat, melyben minden akadémiai ülés, időrendben, az osztályok elkülönzése, vagy szak szerinti csoportosítása nélkül, következik egymásra, s így e közlöny egy folytonos egészet alkot, melynek füzetkéi a naptári évvel kezdődnek és záródnak, egy évfolyam tevén egy kötetet. A füzetek folyó számot kapnak. Az Értesítő közép nyolezadívre, részben garmond, részben petit betűkkel 500 példányban nyomatik, s minden két heti ülés tárgya egy füzetet képez. Szerkesztője a főtitkár. Tartalmát teszik: a) Az osztályülésekben előadott minden értekezés kivonata. Egy —egy kivonat legfeljebb 8 nyomtatott lapra terjedhet. Továbbá az ülésen felolvasott könyvismertetések, bemutatások, kisebb előterjesztések, melyek önálló tudományos értekezésnek nem tekinthetők. b) A közülésben felolvasott értekezések kivonata, ha szinte maga az értekezés az Évkönyvben jelenik is meg. c) Kisebb emlékbeszédek, necrologok s effélék, melyek nem Évkönyvbe valók. Évkönyvbe szánt emlékbeszéd kivonata csak úgy, ha az emlékbeszédből alkalmas kivonatot lehet készíteni. d) Az akadémia mindennemű (osztály-, összes-, és igazgatósági) üléseinek és nagy gyűléseinek tárgyalásai; csupán a közönség elé nem való dolgok elhagyásával. E szerint, az eddig külön kinyomatni szokott jegyzőkönyvek kiadása megszűnvén, az egész jegyzőkönyvi tartalom az értesítőbe vétetik fel; jelesül: e) A tisztán személyt érdeklő ügyek mellőztével, minden egyéb, a tagokat és közönséget érdeklő dolgok. f) Általánosb érdekű indítványok, melyek vitatást idéznek elő, el nem fogadás esetében is. g) A kiadás végett benyújtott művek és értekezések fölötti bírálatok, vagy egészben, vagy tartalmas kivonatban. El nem fogadott művek és értekezések bírálatai azonban csak úgy közöltetnek, ha általánosb irodalmi becscsel birók, s a közönségre és írókra nézve tanulságosak; az ily el nem fogadott mű és értekezés szerzőjének neve elhallgatandó lévén. h) Pályaművek bírálatai, akár osztályok, akár bizottságok vagy bizottsági előadók által nyújtatnak be, terjedelmesen közlendők. i) Az akadémiának ajándékozott s külföldi intézetek által cserébe küldött könyvek jegyzéke. k) Minden ülés előtt kitétetik az elnöklő neve, de a jelenvoltak névsora elmarad. Az indíványt, jelentést tevők neve sem hallgattatik el; ha pedig valamely tag értekezést ajánl vagy olvas nem-tagokról, annak neve mindig kiteendő. 1) Minden kivonat, indítvány, jelentés s több efféle (lásd 22. b) még ülés folytán Írásban beadandó, hogy az Értesítő szerkesztése késedelmet ne szenvedjen. Az Értesítőhöz semmi rajz, ábralap s ilyetén melléklet nem járul. 62. Az Értekezések czímű könyv, mint neve mutatja, az akadémia ülésein felolvasott vagy felolvasottnak vett, s birálók által elfogadott, illetőleg bírálatlan is kiadható (székfoglaló) értekezéseket hozza, a mennyiben ezek nem az Évkönyvekbe szánvák. A 156