Kónya Sándor: »Magyar Akadémia állíttassék fel...« Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990 (A MTAK közleményei 32. Budapest, 1994)

Dokumentumok

szerzők rendelkezési joga azonban munkájokkal, az eddigi határok közt (lásd 21. f.) fenmarad. Részletesebben a) Az „Értekezések" az előbbi Értesítő alakjában jelenik meg, azon különbséggel, hogy minden egyes értekezés külön füzetet képez, melynek czímlapja a borítékon kettős czímet visel; felül, kisebb alakban, egy vízszintes vonallal elválasztva a gyüjtőczím, — alább mint főczím az értekezés czíme nagyobb alakban és a szerző neve stb. Minden értekezés önállónak tekintetvén, bent a fehér lapon saját czímet visel, s a lapszámozás minden füzettel újra kezdődik. Külön évi vagy félévi czímlap sem adatik, nehogy ez a részeket csonkának tüntesse fel, s a kelendőséget akadályozza azonban a megjelent füzetek száma és czíme minden következő füzet boritékán újra nyomatandó. b) Az Értekezések a szükséges ábrákkal s egyéb mellékletekkel jelennek meg. c) Az Értekezések, a hat fő tudomány szerint, hat osztályra különítvék; jelesül: 1) Értekezések a nyelv- és szép tudományok 2) Értekezések a bölcsészeti 3) Értekezések a társadalmi 4) Értekezések a történeti 5) Értekezések a mathematikai 6) Értekezések a természettudományok köréből. E felosztás szerint a füzetek külön folyószámot kapnak. d) A nyelv- és széptudományi osztály szorosan nyelvtudományi értekezései a nyelvtudományi bizottság Közleményeibe tétetvén által (40. §.) az Értekezések körébe tartoznak ezentúl: 1.) a székfoglaló előadások; 2.) a széptudományi és irodalomtörténeti értekezések; 3.) a mit a tagok maguk ide óhajtanak adni; 4.) az osztályi tagok felett tartandó emlékbeszédek. 63. Minden az Értekezésekbe szánt dolgozat, akár olvastatott fel az ülésben, akár csak felolvasottnak vétetett, az illető osztálytitkárnak adatik által. Az osztálytitkár az osztályelnöknek jelentést tevén, ez két biráló tagot nevez ki, fő tekintettel az illető osztályra s a külön esetbeni illetékességre. Harmadik biráló csak azon esetben neveztetik ki, ha a két biráló nézetei eltérők volnának. A többség véleménye alapján vétetik föl a munka az Értekezésekbe, vagy mellőztetik. Ha az értekezés, az 58. pontban előadott minőségekkel bírván, az Évkönyvekbe ajánltatnék fölvétetni; az osztályhoz tétetik át további rendelkezés végett. 64. A székfoglaló előadások a fentebbi pontban érintett bírálat nélkül vétetnek föl az Értekezésekbe. E mellett mindazáltal fentartatik a szerkesztők ellenőrségi joga, mely felelőségökből foly, s mely szerint semmi olyas nem vétethetik föl az Értekezésekbe, a mi az akadémia szabályaiba ütköznék. Oly esetben pedig, midőn valamely székfoglaló értekezés ellen az osztály tagjai nyomos ellenvetéseket emelnek, s ezeket az osztály többsége is magáéivá teszi: a székfoglaló előadások után az érintett észrevételek is kinyomatnak. 65. Az értekezésekbe szánt dolgozatok öt ívnél nagyobb terjedelműek nem lehetnek. Szükség továbbá, hogy e dolgozatok kellőleg kidolgozott tudományos értekezések legyenek. Feldolgozatlan anyaghalmaz, csak megérintett s külön mellékletül felhordott oklevelek, valamint szintén sajtó alá adandó munkákból közlendő mutatványok az Értekezésekben helyet nem foglalhatnak. 66. Az akadémia megvárja a szerzőktől, hogy előadott értekezéseiket, a mennyiben az Értekezésekbe felvétetni óhajtják, hibátlanul, tisztán és olvashatólag írva, s előadatásuk után azonnal beadják. Csak igen nyomos akadályok teszik megengedhetővé, hogy valamely értekezés időrenden kivül, utólag iktattasék be. 157