Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)

KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION

Könyvkötéskutatás az MTA Könyvtárában Akadémia Könyvtára e könyveinek többsége ifj. Teleki József vásárlása folytán került ide. A kötések meghatározásához az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) és a ma is fennálló bécsi domonkos kolostor könyvtárának azonos kötéseit kutattuk fel, s ezek alapján 80 diszítő bélyegzőt sikerült összegyűjteni. A bécsi domonkos kolostor könyvkötői tevékenysége mindeddig nem volt feltárva, erre éppen az Akadémia Könyvtárának szokatlanul nagy számú, onnan eredő kötése nyújtott lehetőséget.

8 A német kötéskutatás egyik legnevesebb tudósa, Emst Kyriss az 1970-es Gutenberg Jahrbuchban összefoglalta a szlovén reformátor Primus Truber és két társa Antonius Dalmata és Stephan Consul Istrianus portréival díszített, s csak kis számban fennmaradt reneszánsz kötéseket. Az evangélikussá lett Primus Truber tübingeni és urachi számkivetettségében már a 16. század derekán lefordította anyanyelvére az Új Testamentumot, és horvátul jelentette meg a vasárnapra és egyházi ünnepekre szánt beszédeket. E könyvek és egykorú kötéseik azért ritkák, mert a katolikus osztrák, magyar és délszláv területeken az ellenreformáció tűzre vetette műveit. Kyriss német, osztrák, angol, francia és cseh könyvtárakban kutatott ilyen kötések után, s nem tudott arról, bizonyára nem is tételezte föl, hogy az MTA Könyvtárában Primus Truber három könyve is megtalálható a Ráth-gyűjteményben, s ezek közül kettőnek megvan egykori kötése is, az egyik a szerző portréjával. Az Akadémia Könyvtárának e kötéseiről két évvel később cikk jelent meg kiegészítésül Kyriss összefoglaló tanulmányához ugyancsak a Gutenberg Jahrbuch lapjain.

9 Johann Gutenberg mellett az egyik legjelentősebb 15. századi német nyomdász a nürnbergi Anton Koberger, aki egyben sikeres kiadó és kora talán legnagyobb könyvkereskedője is volt. 1470 körül hozta létre nyomdáját, s vezette haláláig (1513), majd fivére, utóbb egyik fia vette át. Fennmaradt levelezése bizonyítja, hogy könyvkereskedelme behálózta egész Európát Nürnbergtől Velencéig, Párizstól Budáig, Lyontól Krakkóig. Budán előbb egyik veje, Wolf Haller volt a megbízottja, majd Theobald Feger budai könyvkereskedő. Százegynéhány munkást foglalkoztató üzemében könyvkötőműhely is működött. Már a 20. század eleji kötéskutatóknak föltűnt, hogy a Koberger-nyomtatványok egy része nagyon hasonló vagy közel egyforma kötésben található. A nyomdák az első időkben kereskedelmi központokban jöttek létre, s onnan szállították a kötetlen könyveket az egyetemi városokba és a nagy könyvvásárokra. Bár Nürnberg nem volt egyetemi város, egy tucat férfi és női kolostora igényelte a könyveket, középiskolával, városi könyvtárral rendelkezett, és számos neves humanista és művész élt falai között (Konrád Celtis, Eobanus Hessus, Pirckheimer, Regiomontanus, Schedel, Wohlgemut és Koberger keresztfia, Albrecht Dürer stb.). Koberger, kiváló könyvkereskedő lévén, helybeli eladásra szánt könyveit a nagyobb haszon érdekében maga köttette be. Egyszerre több nürnbergi könyvkötőt foglalkoztatott, de saját „ Gondolatok a könyvtárban " 87