Domsa Károlyné, Fekete Gézáné, Kovács Mária (szerk.): Gondolatok a könyvtárban / Thoughts in the Library (A MTAK közleményei 30. Budapest, 1992)

KÖNYVTÁR ÉS HAGYOMÁNY – LIBRARY AND TRADITION

Rozsondai Marianne könyvkötői is voltak. Azzal, hogy a kiadó könyveit - vagy legalábbis annak egy részét - bekötve kínálta eladásra, megszületett a 15. században a kiadói kötés, amely csak a legnagyobb ősnyomdászok, mint a mainzi Peter Schöffer (Gutenberg utódja) vagy a velencei Aldus Manutius nevéhez kapcsolódik. Mivel az Akadémia Könyvtára meglepően gazdag nürnbejgi eredetű kötésekben - a kutatás huszonhét ún. Koberger-kötést tárt fel -, a Koberger-féle kiadói kötések létjogosultságának további alátámasztása céljából ez irányú vizsgálataimat kitelj esztettem a másik két nagykönyvtár, az Országos Széchényi és az Egyetemi Könyvtár régikönyv gyűjteményeire is. Az erről szóló monográfia az MTA Könyvtár Közleményei sorozatban jelent meg.

1

0 Az „Europalia 85 Espana" brüsszeli kiállítása alkalmából az ottani Bibliotheca Wittockianában nyolc évszázad spanyol kötéseit állították ki. Az erről közreadott elegáns, három nyelvű illusztrált katalógusban

1

1 feltűnt a 6. tételszámú, mudéjar stílusban kötött könyv. Nem véletlenül volt ismerős ez a szokatlan kötés. Az Akadémia Könyvtára ősnyomtatvány-gyűjteménye egyik darabjának (Inc. 509) kötése mindenben megegyezik a segoviai katedrálisban őrzött, s 1985-ben Brüsszelben kiállított ugyancsak ősnyomtatványt borító jellegzetes spanyol kötéssel. Minthogy az Akadémia Könyvtárának ebben a mudéjar stílusban kötött velencei ősnyomtatványában korabeli, a könyvkötőnek szóló spanyol nyelvű bejegyzés is olvasható, indokoltnak látszott, hogy a tekintélyes német szakfolyóirat, a Philobiblon éppen ilyen adalékok céljára létrehozott „Beitráge zur Einbandkunde" rovatában erről hírt adjunk.

1

2 Az oxfordi Keble College könyvtárában Hatchett Jackson 85 jelzeten őrzik Marsilio Ficino Commentaria in Platonem, Firenze 1496 (H 7076, GW 9871) c. művét. Az előtáblán belül beragasztva található Battista Guarini 1499 márciusában kelt latin nyelvű autográf levele Báthory Miklós váci püspökhöz. A levél alatt egy később beragasztott papíron ugyancsak latinul olvasható, hogy egy bizonyos Joannes Michael Romer, császári orvos, 1686. szeptember 2-án az éppen felszabadított Budáról vitte magával ezt a könyvet. Az első lap rektóján lévő bejegyzés szerint a könyv később az ágostoni remeték kolostorába került - feltehetően az akkor még önálló, Bécs melletti Mariabrunnban („ad Fontes"). Ennek megszűnte után valószínűleg antikváriushoz. Végül 1893-ban W. Hatchett Jackson az oxfordi Keble College-nak ajándékozta a könyvet. Az ősnyomtatvány ma is eredeti bőrkötésében van, amelyet D. E. Rhodes itáliaiként határozott meg.

1

3 Magyar vonatkozása miatt vettem kézbe ezt a könyvet Oxfordban, s örömmel láttam, hogy kötése, bár megviselt és szakszerűtlenül restaurált, nem itáliai, hanem egy 16. század elején Budán készült magyar reneszánsz kötés. Ennek bizonyítására az Akadémia Könyvtárának Ráth F 1493 jelzeten őrzött ősnyomtatványa kínálkozott.

1

4 Kötése és az oxfordi Keble College említett könyvének kötése ugyanattól a könyvkötőmestertől származik. A Ráth F 1493 szintén neoplatonista mű, Iamb88 Thoughts in the library "