Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
36 az író édesapja, követte a mesterségben. Nagykürtösről Ebeckre költözött és ott, mint egy 1839-ből származó beadványából kitűnik a „Tekintetes Ebekki közbirtokos úraság árandás mészáros és korcsmáros"-a volt. Itt vette feleségül az egyik gazdálkodó, Veres Gáspár leányát, Máriát. Szklabonyára Simon János feltételezése szerint az 1840-es évek elején költözhettek. Mikszáth János a községben először a templom közelében levő kovácsműhely mellett nyitott mészárszéket és kocsmát. Ebben a házban született 1847-ben Kálmán fia. Később Mikszáth János a faluvégre költözött. Sorsának további alakulásáról Simon János egy lakonikus mondatban tudósít: „Mikszáth János öregségére jó módba jutva, felhagyott a mesterségével." Közelebbi időpontot nem közöl. Király István Mikszáth könyvében ezzel kapcsolatban a következőket írja: Mikszáth Jánost a „hivatalos okmányokon az ötvenes években »iparosnak«, 1860tól kezdve azonban már »gazdának« nevezték." 3 2 Király István megállapítását alátámasztják a rimaszombati gimnázium osztályzókönyveiben az „atyja vagy gyámja neve, állása, lakása" rovatban található bejegyzések. Ezek szerint 1860ig, pontosabban az 1860/61-es osztályzókönyvben található bejegyzésig, tehát az alsó négy osztályban „iparos" szerepel. 1861-től pedig „gazda" megjelölés olvasható. Ezek szerint Mikszáth János 1860 szeptember és 1861 szeptember között adta fel a mészárszéket és a kocsmát. A foglalkozás megváltozása ebben az esetben a család felemelkedését is jelentette. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy az osztályzókönyvben a tanuló „jövő hivatása" rovatban az apa foglalkozásának változásával szintén változás tapasztalható. Az alsó négy osztályban tehát amíg az apa iparos, addig fiát kereskedőnek szánta, viszont amikor gazda lett, a fiú jövő hivatása ügyvédre változott. A párhuzam további kommentálása szükségtelen. 4. Az egyes tantárgyakból kapott osztályzatok vallomásai. A már idézett, és eddig mindig visszatérő „közepes tanuló volt" megjelölést a közölt bizonyítványok kézzelfoghatóvá teszik. Néhány következtetést — a teljességre törés igénye nélkül — levonhatunk: a) az első osztályban és részben a második osztályban tapasztalható gyengébb előmenetel nem annyira a kisdiák szorgalmának hiányát jelzi, inkább előtanulmányainak alacsony fokát. A rimaszombati iskolába való felvételét megelőző examinálásáról fél század múlva maga is ír. 3 3 Ebből a még mindig friss visszaemlékezésből kitűnik, hogy Tusnay Endre, a szklabonyai rektor, 32. Király István: I. m. 7-8.1. 33. Mikszáth Kálmán: Fábry János. Vasárnapi Újság, 1908. 6. sz. - Újra közölve: M. K. Hátrahagyott munkák 20. k. 152-154.1.
