Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

A két alma mater

37 nagyon-nagyon gyengén látta el tudománnyal diákját. A rimaszombati gimnázium pedig magas követelményekkel lépett fel. A két oktatási fok és forma között fennálló különbség leküzdése sok szorgalmat és energiát kívánhatott a rimaszombati iskolába lépő Mikszáthtól. b) a magyar nyelv osztályzatai évről évre javulnak. Figyelemre méltó az előadásra és az irályra vonatkozó egyre inkább a megelégedést kifejező megjegyzések. Már a harmadik osztály elvégzésekor kiemelik fogalmazási készségét: „dolgozatai jók - szépek: nyelve erőteljes". c) az úgynevezett humán tárgyakban ( az idegen nyelvek, történelem) előmenetele változó. A latin nyelvből kapott érdemjegyei egyenletes szorgalomra mutatnak, németben gyenge és változó (ebben a politikai szellem tükröződését láthatjuk), a történelmet lassan szereti meg, de később kedvelt tantárgya lett. d) a reál-tárgyak iránt kevés érdeklődést tanúsított, igen jól jellemzi e tantárgyak elsajátítását a harmadik osztály egyik bejegyzése: „kevés érdekeltség mellett kevés siker". e) végül igen érdekes, már a gyermekkorban felbukkanó, később pedig teljesen kibontakozó jellemvonásokra mutatnak az „Észrevétel" rovatban olvasható bejegyzések. A „tűrhető felfogás és előmenetel", a „nehézkes felfogású", a „jó tehetség, de kissé hanyag" megjegyzés elsősorban a lassan kibontakozó egyéniségre és tehetségre utal. De a kedély diktálta, a hangulat befolyásolta munkaintenzitásra és az egyirányú érdeklődésre is fényt vet. Ez az utóbbi, ha nem is teljesen egyértelműen, de már mégis az irodalom iránt érzett vonzalmára mutat. Ezt támasztja alá az önképzőkörben kifejtett tevékenysége is. II. Mikszáth a rimaszombati gimnázium önképzőkörében A Sárospataki Füzetek 1857-es évfolyamában Erdélyi János az egyházkerületi számvevőszék jegyzőkönyvének 129. pontját idézi. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a főiskola pénzalapjából Kazinczy Ferenc utódjának kölcsönt szavaztak meg, hogy a széphalmi lakot és a hozzátartozó birtokot visszavásárolhassa. A jegyzőkönyvből merített idézethez Erdélyi a következőket fűzi: „Ez a nagy ember 1759-ben született; ma holnap száz esztendeje. Külföldön ilyenkor már zeng a jó szó mindenfelé. Vajon nem rezeg-e bennünk a kegyelet intő