Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

235 cselszövését leleplező függetlenségiekkel, addig az általános tárgyalások során az elhangzott ellenzéki felszólalások rádöbbentik a Függetlenségi Párt oppozíciós politikájának csődjére: „mert nem helyeselhető az ellenzéktől sem - írja rezignáltán —, hogy csupa ellentmondási viszketegből, csupa »játékosdi«-ból egy olyan javaslatot portál, mely ellen egész hévvel és keserűséggel intézné támadásait, ha igazán akarná a kormány. S ami rossz és kárhozatos, bizonyára az marad akkor is, ha a kormánypárt nem támogatja .. ."

9 „Szegény ellenzék biz ez a mienk! — sóhajt fel Mikszáth egy hosszabb formális parlamenti szócsata után. — S ha soká így megy, Tisza Kálmán abba a helyzetbe jut, amibe a kedive volt egykor, midőn parlamenti reformokat léptetett életbe... A mi Tiszánk is ott áll már körülbelül, hogy maholnap a mamelukok közül nevez ki magának ellenzéket... Hiszen a Ház nem is lehet másforma, mint az ország, mert ennek az arcát kell, hogy mutassa."

1

0 A Szabadelvű Pártot Mikszáth a mamelukokon és a klubban kifőzött taktikán keresztül méri. Iróniájának kimeríthetetlen forrása a mamelukok Tisza Kálmánt követő szervilizmusa. Ha Tisza figyelmetlenségből rosszul szavaz, a mamelukok nem a feltett kérdés szerint voksolnak, hanem Tisza tévedését követve tömegükkel leszavazzák a kormány javaslatát, e hibájukat is Tiszának kell korrigálni.

1

1 Ha Tisza Bécsben van, a kormány és a mamelumok tehetetlenül sodródnak az ellenzékiek támadásának örvényeiben.

1

2 A mamelukok öröme kevés. Tisza egy alkalommal az alattomosan támadókat „vakondoknak" nevezi. „A »vakondok« szó felette megtetszett a mamelukoknak — jegyzi meg Mikszáth ironikus mosollyal —, s édes zsibongást éreztek tagjaikban, hogy íme van már nálunk is rosszab válfaj a Házban. Lélekemelő volt azt elgondolni, hogy még a mameluk is lenézhet valakit, akit úgy hínak, hogy vakondok".

1

3 A Szabadelvű Párti klub belső világát Mikszáth egy készülő adóemelési törvényjavaslat klubbeli elő- és utóéletének történetével jellemzi. A napilapok arról cikkeztek, hogy a szabadelvű klubban kik, milyen megfontolásból nyilatkoztak az adóemelés ellen. Mikszáth az újsághírek nyomán képzeletében felidézi „a leghűbb mamelukok, az úgynevezett petrifikáltak" kártyaasztal melletti lázongását. A kártyaműszavak és a politikai frázisok keveredése a stílus hatásos építőeleme. 9. MKÖM 65. köt. 184. 10. MKÖM 66. köt. 59. 11. MKÖM 65. köt. 124-127. 12. MKÖM 65. köt. 166-168. 13. MKÖM 65. köt. 13.