Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

223 javaslatára - több korábbi eredménytelen kísérlet után - újból napirendre tűzi a népiskolai törvényt. A parlamentnek ez a lépése szerves része a nemzetiségek ellen irányuló erőszakos eszközöknek. A koalíciós kormányzat az uralkodó osztály megrendült hatalmának erősítésére sorra indítja meg a pereket a különböző nemzetiségi politikusok ellen, ha parlamenti képviselőről van szó, mentelmi jogát azonnali hatállyal felfüggesztik. Az erőszakos politikával fegyveres közbeavatkozásokra is alkalmat kerítenek (1. az 1907-es csernovai zendülést). Az 1907 tavaszán vitára tűzött népiskolai törvénynek fő célja az, hogy a nem magyar nyelvű elemi iskolákba bevezessék a magyar nyelv tanítását, azzal a céllal, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik osztályig annyira elsajátítsa a magyar nyelvet, hogy gondolatait élőszóban és írásban „érthetően ki tudja fejezni". Mikszáth Kálmán a nemzetiségekkel szemben alkalmazott erőszakosságokra érzékenyen reagál, hiszen 1906-ig nemzetiségi megyének, Fogarasnak volt a képviselője. Mint képviselő, programja legsarkalatosabb tételének a nemzetiségekkel való békét hirdette és nem csak hirdette, hanem ennek érdekében tevékenykedett is. Megyéjének induló lapjában írt beköszöntő vezércikkében a lap feladatának tartotta, hogy „ne nyúljon hozzá a békéhez zavaró tollal, ébresztgesse a társadalmat és ügyeljen a közélet tisztaságára, de sohase a személyeket nézze, hanem a dolgokat.. Z'

2

5 1905 után az egyesült ellenzék, a kisebbségbe jutott szabadelvű párt e szándékokkal ellentétbe került. Csalódásának és aggodalmának ad hangot Mikszáth, amikor regénye színhelyét Bontó vármegyébe, egy olyan képzeletbeli megyébe helyezi, ahol háromféle nemzetiség él: szlovákok, románok és németek. Magyarország területén soha olyan vármegye nem létezett, ahol a három említett nemzetiség számottevő lélekszámban élt volna együtt. E nagyfokú tömörítésre Mikszáth Kálmánnak a regényben pellengérre állított nemzetiség ellenes tevékenység miatt van szüksége. A regényben azonban nemcsak a nemzetiségi mozgalmaktól aggódó kormány erőszakos „preventív" intézkedéseit gúnyolja, hanem — mint láttuk — a cselekmény szerves részévé ötvözi a korábbi hónapokban a parlament által tárgyalt népiskolai törvényt is. IV. Az Új Zrínyiászban Mikszáth a politikai szatíra eszközeivel az 1890-es évek válságtüneteit állította előtérbe, A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye azonban már nem a tünetek tükre, hanem az elmélyült válság művészi ábrázolása. A megrendítő élmények hatására ragad tollat és nagy művészi fegyelemre van 25. Fogaras jelene és jövője. Fogaras és Vidéke, 1903. febr. 22.