Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
222 kenységiikkel meghiúsítsák illetőleg botrányba fullasszák Kopereczky beiktatására egybehívott közgyűlést. Tüntetést, csúzli-lövöldözést szerveznek, megfélemlítéssel, rábeszéléssel visszalépésre kényszerítik a Noszty-klikk által felkért szónokokat. Az utolsó percben felkért Poltáry alispánnak éjjel beveretik lakása ablakait stb. Kopereczky a bukással felérő megcsúfolás elől úgy menekül meg, hogy az egyik Bontóvárt megelőző megállóhelyen kiszáll a vonatból és ismerőseivel beszélgetést színlelve hagyja, hogy elmenjen a szerelvény. A család klikk pedig rangrejtve csempészi be a megyeszékhelyre. A másnapi beiktatáson, a közgyűlési teremben szitkok, gúnykiáltások fogadják. Az ellenszenvet csak a közismert „kétszer elmondott beszéd" robbanó hatása oldja fel. Az 1905 —1906-os vármegyei ellenállás napjaiban a sajtó hírt adott a darabont kormány által kinevezett főispánok beiktatása alkalmával megrendezett, súlyosabbnál-súlyosabb összeütközésekről. A záptojással, kővel, sárral való meghajigálás már mindennapos volt. A Komárom megyébe kinevezett Kubinyi Gézát síppal, tülökkel, akasztott bábuval fogadták, a Hajdú megyébe érkező Kovács Gusztávot pedig véresre verték a vasúti állomáson, majd egy halottas kocsira dobva szállították a megyeházára. Ezek az esetek országos visszhangot keltettek. 2 2 De a regénybeli főispán-fogadtatás körülményeihez hasonló- kevésbé kirívó — eseteket is találhatunk. Abaúj-Tolna vármegyében az „alkotmányvédő bizottság" a kinevezett főispánnal, Pongrácz Ferenccel együttműködő Schmidt Dezső szolgabírót határozatilag kiközösítette, majd a felbőszített tömegnek kiszolgáltatta. 23 A regénybeli Poltáryval kapcsolatos eljárás hasonló a Schmidttel szemben alkalmazott „megtorlással". Kopereczkynek Bontóvárra való becsempészéséhez a Hont vármegyei „ellenállók" erőszakossága szállította az „ötletet"; Szabó Mihály a kormány által kivezett főispán hívei tanácsára nem utazott egészen Selmecbányáig, hanem Garamréven kiszállt a vonatból és a hátralévő utat csak másnap tette meg kocsin, így játszotta ki a Selmecbányái vasútállomáson ellene felheccelt tömeget. 2 4 A regény másik, a megyei közélet fórumán zajló jelenete, Noszty Feri szolgabíróvá választásának körülményei újból a közvetlen politikai élmény reveláló hatását mutatják. A közgyűlésnek két napirendi pontja van: a nemzetiségi érdekeket sértő iskolareform bevezetése és az új szolgabíró megválasztása. Az első napirend a nemzetiségi képviselők heves ellenállásába ütközik, mert a tárgyalt iskolareform jogaikat akarja csorbítani. Mikszáth a regénynek ezt a részletét 1907 júliusa végén írja, alig néhány hónappal korábban a parlament Apponyi Albert 22. L. részletesebben MKÖM 20. k. 268-272. 23. Horváth József: Az 1905/5 évi vármegyei ellenállás története. Bp. 1907.81. 24. Horváth József: I. m. 214.
