Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
8 középiskolás studiumokon kívül filozófiát és teológiát is tanítottak. 2 A rimaszombati református iskola fejlődését és izmosodását katasztrófaszerűen szakította félbe az 1769 nyarán a városkában lezajlott „vallás-háború". A felekezeti összeütközést a protestáns városba küldött katolikus misszionárius pap által rendezett körmenet váltotta ki. A véres verekedés megtorlásaként 1771 tavaszán Rimaszombat protestánsait azzal sújtották, hogy a „vallásnak szabad gyakorlási joga a templommal és iskolákkal együtt azonnal elvétessék. A lelkészek professzorok, rektorok s togátus diákok a városból el- és kitakarodjanak.. ." 3 A rendelkezés tehát nemcsak a szabad vallásgyakorlás jogától fosztotta meg a rimaszombatiakat, hanem egyházi vagyonukat, iskolájukat is elkobozták. Ekkor veszett el az iskola több mint kétszáz éve gondosan őrzött irattára is. II. József „Türelmi rendelet"-ének kibocsátása után Rimaszombat protestánsai hosszas harcok után visszaszerezték szabad vallásgyakorlási jogukat és engedélyt kaptak, hogy templomot emelhessenek és iskolát építhessenek. Az iskola számára a „Temető patak" mellett vásároltak telket. A már meglevő két épület mellé egy harmadikat is építettek. De így is csak igen szerény körülményeket biztosíthattak a professzoroknak és diákoknak. 4 Az egyházközség megizmosodása után gondolhattak arra, hogy nagyobb épületet emeljenek az iskolának. Az alapkő lerakására 1801-ben kerülhetett sor és az egyemeletes épület majd egy emberöltő után, 1828-ban készült el. Hossza 21 méter, szélessége 19 méter lett. Az új iskolaépületben hét tanterem és egy könyvtár-szoba és még két tanári lakás kapott helyet. Az iskola épülete egészen 1874-ig változatlan maradt, ekkor a meglevő emeletre még egy emeletet építettek. Ilyen külső körülmények között, 6 osztályos tanintézetként működött a rimaszombati református középiskola. Felszerelése is meglehetősen szegényes volt. Egy 1848-ban készült kimutatás szerint természettudományi „szertára" néhány kezdetleges térképből, három darab kézzel csinált földgömbből (az egyik kókuszdióra rajzolva), két csillagászati gömbből, néhány darabot számláló természetrajzi gyűjteményből, és egy pár fizikai eszközből tevődött össze. 2. Bodor István: I. m. 7-8.1. 3. Idézi: Bodor István: I. m. 11.1. 4. Egy korabeli létrás szerint: „Van ebben az iskola-épületben (a piac felé) a rektornak egy nagy szobája, tágas klasszisa, az ablak alatt egy kertecskéje; minden épületek háta megett egy kertje, melyből — ha tetszik —, adhat a preceptoroknak is. Van a maga szobájában hosszú, keskeny, fekete asztal, két szék és nyoszolya. A kis szobácskában egy almárium az iskola könyveivel együtt..." Idézi: Bodor István: I. m. 76.1.
