Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
VALÓDI ÉS KÖLTÖTT ELEMEK ÖTVÖZÉSE ( SZONTÁGH PÁLNÉ) Az elbeszélés bevezető mondatában Mikszáth pontosan megemlíti története forrását: Mikulik József »Magyar kisvárosi élet« című könyvét. A munka 1885-ben jelent meg Rozsnyón, teljes címe a következő: »Magyar kisvárosi élet 1526-1715. Történeti tanulmány. írta és kiadta: Mikulik József. Képekkel és hasonmásokkal. Rozsnyó, Kovács Mihály könyvnyomdája. 1885.« A kötet terjedelme 295 lap, az értekezés a 245. lapon bevégződik, ezután következik a 246 - 295. lap között a Függelék, amely latin, német és magyar nyelvű okiratokat, illetőleg azok részleteit tartalmazza. Bár a cím nem tünteti fel, de a szerző a bevezetésben már részletesen jelzi, hogy munkájában Rozsnyó történetével kíván foglalkozni a jelzett időhatárok között. Ma már nem tudjuk megnyugtatóan eldönteni, hogy miként került Mikszáth kezébe a Rozsnyóról szóló történeti leírás. Talán eligazít az a tizenkét és fél évvel később tett utalása az Idegen bőrök c., 1898-ból származó karcolatában, amelyben arról szól, hogy ki miként »szállította« neki a témákat honnan merítette történeteit. A jelen rajzzal kapcsolatban lakonikusan csak a következőt jegyezte meg: »"Szontagh Pálnét" Szontagh Páltól« hallotta. 1 E rövidke utalás arra a feltételezésre késztet, hogy Mikszáth parlamenti ismerőse, Szontágh Pál, aki az 1884 - 87-es ciklusban a Nógrád megyei Balassagyarmatot képviselte kormánypárti programmal (különben alakja Mikszáth parlamenti karcolataiban gyakorta felbukkant), hallhatott Mikulik könyvéről, arról, hogy abban a műben vagy egy őse, vagy egy két századdal korábban élt névrokona milyen kalandos úton házasodhatott. Ezt az eseményt a parlamentben is előadhatta, és így kaphatta Szontágh Páltól Mikszáth a történetet. Ez valószínűnek tűnő feltételezés, az azonban tény, hogy az író által az elbeszélésben is feltüntetett lapszámon, Mikulik könyvében a 131. lapon — »Az igazságszolgáltatás« c., IX. fejezetben — megtalálhatjuk Grünblath Erzsébet perének leírását. Ennek áttanulmányozása után érdekesen tetten érhető Mikszáth korábbról is megismert forráskezelése. Kitűnik, hogy mi volt az a mag, amely annyira felkeltette figyelmét, hogy abból a témát kibontsa. De nyilvánvalóvá válik az is, hogy melyek voltak azok az elemek, amelyek az írói 1. Hátrahagyott Iratok 1. köt./t saját ábrázatomról Bp., 1914.240.1.
