Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

200 határt vont a tudományokban, Martini silány positioi taníttatnak ... penészes iratokból". Mindkét tanár közeli kapcsolatban állt Bárány Péterrel. Mint Bé-vezetőjében utalt rá, "Koppi Károly Úrhoz, a' Pesti Fő-oskolában lévő érdemes Tanító Úrhoz" (II) kérte vissza a kéziratát, ha nem tetszenék a bíráló bizottságnak. Bárány fiatalon szerzett nagy műveltsége Koppi Károly tanári működésének is próbatétele. Bárány Péter a kantiánus Koppi Károly egyik elhivatott tanítványa volt. Szűts István György pár évvel idősebb Báránynál, s a filozófiai szavak magyarításában közvetlen munkatársa, ő is a piarista rendházban lakott, miként Koppi és Bárány is, amíg a Magyar Pszichológián dolgozott. így történt, hogy Szó-tárjában x-szel jegyezte meg a Szűts István György teremtette szavakat. Az 1802-1804 között levelező Horváth Istvánék is nagy csodálattal emlegették nevét.* Szinnyei (1891—1914) szerint ő is írt empirikus pszichológiát az 1800-as években; sajnos, nyoma veszett. Az eddig ismertetett magyar nyelvű szakirodalom a magyar kantiánus szellem terjedésének kezdetét 1792-re teszi, amikor Rozgonyi József külföldön tanuló diák hazajött és kiadott egy latin nyelvű munkát Jakobi és Reinhold Kant tanítványok tételei alapján bírálva Kantot (Rozgonyi, 1792.). Rozgonyi később Sárospatakra került, ahol nagy műveltsége, világjártsága (Oxfordon is tanult) tekintélyt szerzett neki, s tekintélye fegyverével távol tartotta Kant eszméit a kollégium diákjaitól. Ha elfogadjuk a pesti egyetem kriticizmusra nevelését és Bárány Pszichológiáját e szellemi élet egyik produktumának tekintjük, akkor az 1792-es dátumot korábbra kell tennünk. Bárány 1789 telén kanizsai tanárként olvasta a pályatételt az újságban. 1790. január 18-án már be is fejezte a munkát. Nyilvánvaló, hogy fél év alatt nem tudta volna sem Kantot megismerni, sem a művet megírni, ő maga is utalt arra, hogy tervei voltak a magyar bölcseleti irodalom és főként a pszichológia meghonosítására, de mint tudjuk Campe kis Lélektudományával akart elsőként jelentkezni. A Magyar Pszichológián ő már jóval korábban dolgozhatott. A II. József Császár halálát (1790. január) követő időszak a II. Lipót uralkodását jellemző kicsit enyhültebb légkör talán alkalmas lett volna művének kiadására, de II. Lipót halála után (1792. március 1.) ez a terv már a reménytelenségbe fulladt. (Kosáry, 1987. és 1987. előad.) A reformországgyűlésre készülő magyar értelmiség lázas, forrongó két-három éve alatt röplapirodalmában megalkotta a progresszív magyar politikai irodalom alapműveit. De megindította a folyóirat- és újságkiadást is, létrehozta a színházi irodalom majd minden műfajának zsengéit, a szépliteratúra és a tudomány magyar nyelvűségéért írók, tudósok és mecénások áldoztak, ki-ki a maga módján. Ez a pár év alkotásokat termő, áldott kor volt. Tudós társaságokat kívántak alapítani, sajtószabadságot, nemzeti önrendelkezést és egyetemes magyar kultúrát, melyben Széchényi Ferenc gróf és környezete a főszerepet a nép legalsó rétegeinek szánta. Voltak pillanatok, amikor hitték, hogy Bessenyei György Jámbor szándéka Révai Miklós határozott közvetítésével fegyvertény lesz, de minden másként alakult (Bíró, 1976.). * Bárány F. I. Szűts Phil Professzort írt. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusaiban is István Ferenc név szerepel. Szinnyei és az egyetem-történetírók azonban István Györgyöt emlegetnek. Ugyanaz a személy.