Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)
II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről
96 [189.] ellenkező jelességgel azért: mert azokat a' lélek a' maga meg határozásából vett törvény szerént sem az egészszel egybe nem kaptsolhatja, se pedig (ha az egészben vágynák) az egésztől el nem vonhatja. Mind a' két ízben bé nem teljesedik a' lelekk kévansága, 's az ő hathatóssága fel-akad. 146. §. A' kutörrib- és egy féleség Sem az igen nagy külömb féleség, sem az igen nagy egy féleség nem tetszik az embernek. Amaz azért, mert a' léleBc egy igen öszsze-vegyűlt, 's egyszerre igen nehezen megfogható egészet szolgáltat; a' lelket megzavarja, 's kifárasztja. Ez pedig azért, mert a' lelket és ahak eszközeit nem eléggé foglalatoskodtatja, és igen nagy üreget hágy a' lélekben maga után. Azért is sem a' felette tzifra Gothusi épületek, sem a' felette puszta kőfalak nem kellemetesek, Tehát, mint a' városi pompának, mint a' falúsi egy ügyűségnek vagyon határja. 'S akkor mind a' kettő viszontag kellemetes lehet, ha a' lélek, vagy foglalatosságot, v nyúgodalmat kíván. Ha valami bölts munkából igen ki tetszik a' fáradságos elme-töres akkor a' lélek is meg fárad; mivel a' mellet, mint a' szerzőnek fáradtságát, mint a' maga meg fogyatkozását maga elejébe teszi a' lélek. Egy szóval; valami tsak nagy fáradtsággal, 's erőltetve vagyon ki dolgozva, az mindenkor el szorítja, 's meg nehezíti az eszközöBc szabad munkálkodását. Ellenben pedig aftál kellemetesebb a' műv, menél jobban ki tetszik, hogy a' szerző telylyes szabadon és könynyen dolgozott légyen a' művön. Ezek ellenkező oka vagyon. 147.§. Újság Ezeken kivül a' lélelOc erejével szeresek szoktak lenni a' tárgyakk nyomaik. Ez is egyik kútfeje az érzékenységetek [159.] mely kútfő nem tsupan tsak a' tárgy aBc nyomaikban fekszik. Dy' képpen kellemetes előtünk az újság; rész szerént mivel még a' mi eszközeinkkel az újságra nézve nem éltünk, következőleg azoBc ereje még ki nem merült; része szerént, mivel az újság a' mi figyelmünket, 's magunk tudását jobban magára fordítja, rész-szerent azért is, mert az újság több olylyan képeket szolgáltat az elmének, melylyek még az abban lévőkkel nintsenek öszsze társalva. Az új rendelésekből némelykor némű némű jót is reménylünk. A' váratlan és véletlen dolgok az első szempillantásban az újság' tulajdonságával bírnak. A' mit előre vártam, aflak képeit már az előt minden részről egyenként által-néztem, széjjel bontottam, és azért anak ereje n oly hatható. Az a' mi közönséges az emberek közöt, ellenkező természetű az újsággal; 's ezért-is az igen alkalmatos az érzékenységekk felgeijesztésére. De a' szokás igen szükségelteti magát velünk: Rész-szerént a 124.§ ne k d) száma miat, rész-szerént, mivel a' nem szokot dolognak képe külömbféle módon vagyon öszve társalva az én képeimel, melylyre nézve a' nem szokot kép gyakrabban is, elevenebben is elmémbe tűnik; és így az ahoz ragaszkodott érzékenységnek viszontaglására
