Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

87 fi) A' kiilömb féle formákban, 's rendekben, melylyek szép és kellemetes szer­rel kerkednek; példáúl: valami gyönyörű épületnek részeik nem olylyan kel­lemetesek, mint azon részek mind egy tekéntetben. y) A' Természetnek és mesterségnek műveiben, melylyekből az helyes szintí­tésnek (unitáo^) vagy ritkaságnak képe kifényeskedik. Példáúl: nagyob gyönyörűségünk telik a' bányából ki-vágott egy értz darabban, mely be a' természet külömb féle értzeket, aranyat, ezüstöt, rezet 's a' t. kevert, mint­ha tsupán tsak réz darab volna. Szint' azt kell az órának széjjel szedet, vagy öszsze-rakott részeiről is érteni. [144.] 2) A' bor az édességekre szint' olylyan ízetlen, mint valami furtsa gondolatok a' mi szomorú heiyhezletünkben. 3) Hogy a' ruházatban a' főb színek inkább szemeinkbe tünje-nek; szükséges, hogy homályos, és setétebb szinek legyenek jelen. Akkor betsűlik a' Fő-Méltó­ságok a' falúsi életnek együgyű tsendességét, mikor már a' mostoha szerentsé­nek 's udvari pompás tsalárdságokk műveit rovássaikra rovták. 4) Gyakran hideg lenne a' szerelem, ha tsak bizonyos szerentsétlenségek, vagy más külső és belső kellemetlenségek, sőt pörlekedések 's a' t. azt meg nem újítanák, 's az által kellemetessé nem tenék. Ezen épülnek a' nőszőkk, 's szerelmeske­dőkk mesterkedéseik. 5) Ez mindenkor meg esik, valahányszor az eszközök kísztődnek ugyan, de nem júthatnak az ő tehetségeikhez szabót művelésekre; a' midőn tudni-illik felger­jed ugyan a' mi kévánságunk, de ki nem elégítetik, az az: minden szép, de tökélletlen szerekben. 139. §. Ezekből származó folyadékok. Most adhatjuk imár okát minden jelenségeik, melylyek az érzé-kenységekk-támadását, enyészetét, és tartósságát illetik. Most látjuk által: miért okoz ugyan azon egy tárgy külömb féle üdőkben külömb féle érzékenységeket. Ez származik részszerént a' mi külső és belső eszközeinkk külömb féle állapotjától; az érdeklések más okkal való együt lételének szerétől, vagy azokk egymásra való követke­zésektől; az uralkodó érzékenységektől, 's a' kép-társalástól. Azért váltazik a' mi ízkényünk (gustus) meg majd minden korunkban, mint a' külső, mint a' belső érzékenységekre nézve. Által látjuk, miért szenvednek tsonkulást mint világosságokk ^ unitao = unitatio

Next

/
Oldalképek
Tartalom