Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

86 [189.] -ségek az egybe-keverés által igen meg élesedik, 's nagyobbodik. Mivel a' homályos érzékenységek erősek lehetnek: tehát úgy tetszik; mintha nemű kellemetlenségben kedvünk telne, mert azon kellemetlenségbe titkon keveredik valami melyly elhiteti velünk, hogy azon kellemetlenség nekünk nem ártalmas.**) *) Jegyzes. Ilyen a' harag, mely bosszú állással jár, a' könyörületesség a' meg mérhetetlen feneketlenségek érzékenysége, a' nevetés, sírás, tsudálkozás 's a' t. **) Jegyzés Ide tartozik az is, hogy kedvünk telik az állatolclc viadalában, hogy külömb féle érzékenységre bírnak bennünk a' szomorú játékok; a' köz tsapások; a' törvényes halálos büntetések; a' hartzban elkövetet szörnyű mészárlások; szerelmcstinkk halálán való szomorkodás, melyre ön ként vágyódunk; azon gyönyörűség, melylyet a' veszedelemben önként fel keresünk, azért, hogy a' veszedelem nehezen ne essék. Meg nem lehetne azon gyönyörűséget magyarázni, melylyet mind ezekben érezünk ha gyakran hírünk nélkül is az elsőbe nem keverné magát, vagy a' tudni-kévanásnak ki-elégítcse, vagy azon öröm, hogy tudniillik a' veszedelem nem minket illet (Euibus ipse malis carcas, quia cernerc suave e. Lucret) vagy a' volt gyönyörűségekk emlékezete, melylyet a' képzelés szerez, vagy a' mi crőnkk, 's bátorságunkk érzése; vagy nem olykor a' fonyásztó varásnak unalma, az az: az erővel meg-tclt cszközökk szüntelen való kísztése. Ennek tulajdonítom azon jelenségeket, melylyeket Mendelssohn a' tárgyas, és alányos kellemetlenségből magyaráz-meg. 134. §. Az egybe-foglalt érzékenységekről es azoFk rendjeiről tapasztalások ezek közönségesen: a) Hogy az egész érzékenységben lehet valami kellemetesség, melyly a' rész-érzékenységben külön-külön nintsen. [143.] b) Hogy a' magára nézve kellemetlen rész-érzékenység kellemetessé válhat, ha bizonyos érzékenységeket már előre éreztünk, 's ellenben. c) Hogy az érzékenység kellemetessé váljon, néha szükséges, hogy vagy előre kellemetleneket erezzünk, vagy ezek a' kellemetesekkel egyűt legyenek. d) Ha a' kellemetlen érzékenységek öszsze-kaptsolódnak a' kellemetesekkel. gyakran azok is kelleme te sekké válnak, mert az eszközökk ki elégítését meggátollák. e) Némely magában kellemetes érzékenység más kellemetes érzékenységgel való egybe-foglalódása miat gyakran kellemetlenné válna, ha tsak abból más érzé-kenység nem következne: 1) Ez kitetszik: a) A' magokban ízetlen részekk, peldáúl: olajnak, etzetnek, salatának külömbféle egybe keveredésében, melylyek jó ízű étket nyújtanak.